Infostart.hu
eur:
358.91
usd:
309.05
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Kaya Mar uniópárti brit művész Theresa May brit miniszterelnököt ábrázoló alkotásával a brit EU-tagság megszűnését (brexit) ellenző tüntetésen a brit parlamentnél 2019. február 26-án. A brit EU-tagság a tervek szerint március 29-én szűnik meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Most már Theresa May maradása a tét

Patthelyzetbe jutott Nagy-Britannia és az Európai Unió brexittárgyalása - volt kénytelen elismerni a brit kormány. Mivel a hétvégén sem sikerült alkut kötni az ír határgarancia kérdésében, fennáll a veszélye, hogy a brit parlament kedden is leszavazza a jelenleg érvényes "válási paktumot".

Theresa May kormánya hétfőn kénytelen volt elismerni: "megfeneklettek" a brexittárgyalások. A brit miniszterelnök vasárnap este beszélt telefonon Jean-Claude Junckerral, az Európai Bizottság elnökével, de nem jutottak semmire.

Jegelték azt a tervét is, hogy az unió székhelyére látogasson, és ott aláírjon valamiféle új megállapodást.

A patthelyzet lényege az, hogy Brüsszel - Írország kérését figyelemben tartva - továbbra sem tudja elfogadni, hogy a britek valamikor a jövőben felmondják a garanciát, ha az elméletben meginduló európai-brit szabadkereskedelmi tárgyalások nem vezetnek olyan alkuhoz, hogy szabadon átjárható maradjon az ír-északír határ.

Az alku elmaradása azt jelentené, hogy életbe lépne a garancia, ami további időszakra - a keményvonalas brexithívők félelme szerint örökre -

vámunióban tartaná Nagy-Britanniát az EU-val.

A brexitnek így nem sok értelme lenne szerintük.

Mindez azt jelenti, hogy

May kedden ugyanazt a "válási paktumot" viszi a parlamenti szavazásra a Westminsterbe, amit az erősen megosztott brit alsóház egyszer már elvetett

- hacsak nem áll elő valamilyen meglepetéssel. Vezető konzervatív politikusok ugyanis azt sürgetik, hogy jegelje a beígért és várt szavazást, ha nem kap engedményeket Brüsszeltől.

A javaslat szerint Maynek inkább arról kéne véleményt kérnie a tory képviselőktől, hogy milyen brexitalkut tudnának elfogadni. A taktika célja az, hogy nyomást gyakoroljanak Brüsszelre, és engedékenységre kényszerítsék.

A lavírozgatással azt is elérnék, hogy May megtagadja a parlamenttől a lehetőséget, hogy leszavazza az alku nélküli, "kemény brexit" elvetését.

Ebből ugyanis az következne, hogy a brit kormánynak az EU-tagállamoktól kérnie kéne a brexit elhalasztását, hogy folytassa a tárgyalásokat Brüsszellel.

Közben lendületbe jöhetnének Nagy-Britanniában a második brexitnépszavazás támogatói, akik a jelenlegi közvéleménykutatási adatok szerint akár azt is elérhetnék, hogy a választók leszavazzák a brexitet és a szigetország az unió tagja maradjon.

A kilépés kitolása emellett annyira feldühítené a konzervatív képviselőket, hogy

veszélybe kerülne May miniszterelnök pozíciója

- legalábbis erre utalt a hétvégén kormánya két volt minisztere.

Miközben folyik a huzavona, a brit konzervatívok továbbra is csak ködös és részletesen nem kidolgozott, "technológiai alapú, alternatív szabályozásról" szóló elméleteket emlegetnek arról, hogyan lehetne vámszabályozás Nagy-Britannia és az EU között, de úgy, hogy szabadon haladjon a forgalom az ír-északír határon át.

Mindeközben a Daily Express című brexitpárti lap megszellőztette, hogy

az EU több milliárd fontot követelhet Londontól a brexithatáridő kitolása után

- azaz a gyakorlatban elveszítené azt a visszatérítést, amit még Margaret Thatcher "bokszolt ki" annak idején Brüsszelben. Boris Johnson volt külügyminiszter és a kemény brexit egyik élharcosa meg is jegyezte: az EU lekezelően bánik Nagy-Britanniával.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×