eur:
413.92
usd:
396.41
bux:
0
2024. december 23. hétfő Viktória
London, 2018. július 10.A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők uniós zászlókat lengetnek a parlament épülete előtt Londonban 2018. július 10-én. (MTI/EPA/Rick Findler)
Nyitókép: MTI/EPA/Rick Findler

Brexit: ront vagy javít a helyzeten az Európai Bíróság ítélete?

A brit külügyminiszter szerint nincs jelentősége az Európai Bíróság ítéletének, hiszen London nem készül a folyamat leállítására. A bíróság ítélete inkább az időzítése miatt fontos, hiszen egy nappal a brit parlamenti szavazás előtt a brexit ellenzőinek táborát erősítheti.

Értelmezés kérdése, hogy az EU dobott-e egy mentőövet a bizonytalan jövő felé tartó Nagy-Britanniának, vagy beavatkozott a belpolitikába azzal, hogy épp a kulcsfontosságú parlamenti szavazás előtt egy nappal közölte: a britek egyoldalúan leállíthatják az unióból való kilépést.

Brüsszelben és a tagállamok vezetőinél a hétvégén csörgött a telefon: Theresa May brit kormányfő próbálta tovább puhítani a már kialkudott kilépési feltételeket, miközben hazája parlamentjében a képviselők többsége arra készült, hogy leszavazza az EU-val kötött alkut.

Az Európai Bíróság most rendkívüli ülésen tűzte napirendjére a tagállamok kilépési folyamatát megindító, úgynevezett 50. cikkelyről szóló döntést.

A britek már aktiválták az Európai Szerződés cikkelyét és ennek nyomán folytattak kilépési tárgyalásokat az Unióval. A kérdés most az volt, hogy egyoldalúan leállíthatják-e a folyamatot, anélkül, hogy ezt jóváhagyatnák a többi 27 tagállammal.

A bíróság szerint igen,

a döntés szerint "az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az értesítést arról, hogy ki akar lépni az Európai Unióból".

A múlt héten a bíróság egyik jogi tanácsadója hasonló véleményt fogalmazott meg, ami munícióként szolgált brit oldalon a brexitet ellenző és a kérdésről második népszavazást követelő tábor számára.

A keddi brit szavazás után ismét Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások és kérdés, hogy mivel fogadják majd a tagállamok vezetői Theresa Mayt, ha bekövetkezik a jóslat és a brit törvényhozás leszavazza az EU-val nehezen kialkudott kilépési megállapodást.

Különösen érdekes lesz az új helyzetben Írország véleménye, Dublin ugyanis nem akar határellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, mivel az súlyosan érintené gazdaságát és az északír békefolyamatot is, melynek részeként az északi katolikus közösség gyakorlatilag úgy érezhette, hogy nincs elszakítva a déli rokonoktól.

May az elmúlt napokban megpróbálta puhítani Leo Varadkar ír miniszterelnököt, aki Brüsszel támogatásával elérte, hogy

ha a brit kilépés utáni átmenti időszak tárgyalásai nem hoznak eredményt a vámkérdésekben, akkor Észak-Írországra gyakorlatilag más vámszabályok vonatkozzanak, mint az Egyesült Királyság többi részére.

Uniós vezetők hangsúlyozzák, hogy örömmel fogadnák vissza a klubba Nagy-Britanniát, ha az meggondolná magát, de korábban az volt a jogászok véleménye, hogy ehhez minimum a tagállamok többségének hozzájárulására lenne szükség.

Egyes EU-vezetők pedig a múltbéli engedmények visszavételét támasztották a brit maradás feltételéül. Azaz: a britek elveszítenék az utóbbi évtizedekben kialkudott egyedi kedvezményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×