eur:
408.43
usd:
375.06
bux:
73838.69
2024. november 5. kedd Imre
London, 2018. július 10.A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők uniós zászlókat lengetnek a parlament épülete előtt Londonban 2018. július 10-én. (MTI/EPA/Rick Findler)
Nyitókép: MTI/EPA/Rick Findler

Brexit: ront vagy javít a helyzeten az Európai Bíróság ítélete?

A brit külügyminiszter szerint nincs jelentősége az Európai Bíróság ítéletének, hiszen London nem készül a folyamat leállítására. A bíróság ítélete inkább az időzítése miatt fontos, hiszen egy nappal a brit parlamenti szavazás előtt a brexit ellenzőinek táborát erősítheti.

Értelmezés kérdése, hogy az EU dobott-e egy mentőövet a bizonytalan jövő felé tartó Nagy-Britanniának, vagy beavatkozott a belpolitikába azzal, hogy épp a kulcsfontosságú parlamenti szavazás előtt egy nappal közölte: a britek egyoldalúan leállíthatják az unióból való kilépést.

Brüsszelben és a tagállamok vezetőinél a hétvégén csörgött a telefon: Theresa May brit kormányfő próbálta tovább puhítani a már kialkudott kilépési feltételeket, miközben hazája parlamentjében a képviselők többsége arra készült, hogy leszavazza az EU-val kötött alkut.

Az Európai Bíróság most rendkívüli ülésen tűzte napirendjére a tagállamok kilépési folyamatát megindító, úgynevezett 50. cikkelyről szóló döntést.

A britek már aktiválták az Európai Szerződés cikkelyét és ennek nyomán folytattak kilépési tárgyalásokat az Unióval. A kérdés most az volt, hogy egyoldalúan leállíthatják-e a folyamatot, anélkül, hogy ezt jóváhagyatnák a többi 27 tagállammal.

A bíróság szerint igen,

a döntés szerint "az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az értesítést arról, hogy ki akar lépni az Európai Unióból".

A múlt héten a bíróság egyik jogi tanácsadója hasonló véleményt fogalmazott meg, ami munícióként szolgált brit oldalon a brexitet ellenző és a kérdésről második népszavazást követelő tábor számára.

A keddi brit szavazás után ismét Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások és kérdés, hogy mivel fogadják majd a tagállamok vezetői Theresa Mayt, ha bekövetkezik a jóslat és a brit törvényhozás leszavazza az EU-val nehezen kialkudott kilépési megállapodást.

Különösen érdekes lesz az új helyzetben Írország véleménye, Dublin ugyanis nem akar határellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, mivel az súlyosan érintené gazdaságát és az északír békefolyamatot is, melynek részeként az északi katolikus közösség gyakorlatilag úgy érezhette, hogy nincs elszakítva a déli rokonoktól.

May az elmúlt napokban megpróbálta puhítani Leo Varadkar ír miniszterelnököt, aki Brüsszel támogatásával elérte, hogy

ha a brit kilépés utáni átmenti időszak tárgyalásai nem hoznak eredményt a vámkérdésekben, akkor Észak-Írországra gyakorlatilag más vámszabályok vonatkozzanak, mint az Egyesült Királyság többi részére.

Uniós vezetők hangsúlyozzák, hogy örömmel fogadnák vissza a klubba Nagy-Britanniát, ha az meggondolná magát, de korábban az volt a jogászok véleménye, hogy ehhez minimum a tagállamok többségének hozzájárulására lenne szükség.

Egyes EU-vezetők pedig a múltbéli engedmények visszavételét támasztották a brit maradás feltételéül. Azaz: a britek elveszítenék az utóbbi évtizedekben kialkudott egyedi kedvezményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×