Infostart.hu
eur:
388.79
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
London, 2018. július 10.A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők uniós zászlókat lengetnek a parlament épülete előtt Londonban 2018. július 10-én. (MTI/EPA/Rick Findler)
Nyitókép: MTI/EPA/Rick Findler

Brexit: ront vagy javít a helyzeten az Európai Bíróság ítélete?

A brit külügyminiszter szerint nincs jelentősége az Európai Bíróság ítéletének, hiszen London nem készül a folyamat leállítására. A bíróság ítélete inkább az időzítése miatt fontos, hiszen egy nappal a brit parlamenti szavazás előtt a brexit ellenzőinek táborát erősítheti.

Értelmezés kérdése, hogy az EU dobott-e egy mentőövet a bizonytalan jövő felé tartó Nagy-Britanniának, vagy beavatkozott a belpolitikába azzal, hogy épp a kulcsfontosságú parlamenti szavazás előtt egy nappal közölte: a britek egyoldalúan leállíthatják az unióból való kilépést.

Brüsszelben és a tagállamok vezetőinél a hétvégén csörgött a telefon: Theresa May brit kormányfő próbálta tovább puhítani a már kialkudott kilépési feltételeket, miközben hazája parlamentjében a képviselők többsége arra készült, hogy leszavazza az EU-val kötött alkut.

Az Európai Bíróság most rendkívüli ülésen tűzte napirendjére a tagállamok kilépési folyamatát megindító, úgynevezett 50. cikkelyről szóló döntést.

A britek már aktiválták az Európai Szerződés cikkelyét és ennek nyomán folytattak kilépési tárgyalásokat az Unióval. A kérdés most az volt, hogy egyoldalúan leállíthatják-e a folyamatot, anélkül, hogy ezt jóváhagyatnák a többi 27 tagállammal.

A bíróság szerint igen,

a döntés szerint "az Egyesült Királyság szabadon és egyoldalúan visszavonhatja az értesítést arról, hogy ki akar lépni az Európai Unióból".

A múlt héten a bíróság egyik jogi tanácsadója hasonló véleményt fogalmazott meg, ami munícióként szolgált brit oldalon a brexitet ellenző és a kérdésről második népszavazást követelő tábor számára.

A keddi brit szavazás után ismét Brüsszelben folytatódnak a tárgyalások és kérdés, hogy mivel fogadják majd a tagállamok vezetői Theresa Mayt, ha bekövetkezik a jóslat és a brit törvényhozás leszavazza az EU-val nehezen kialkudott kilépési megállapodást.

Különösen érdekes lesz az új helyzetben Írország véleménye, Dublin ugyanis nem akar határellenőrzést Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán, mivel az súlyosan érintené gazdaságát és az északír békefolyamatot is, melynek részeként az északi katolikus közösség gyakorlatilag úgy érezhette, hogy nincs elszakítva a déli rokonoktól.

May az elmúlt napokban megpróbálta puhítani Leo Varadkar ír miniszterelnököt, aki Brüsszel támogatásával elérte, hogy

ha a brit kilépés utáni átmenti időszak tárgyalásai nem hoznak eredményt a vámkérdésekben, akkor Észak-Írországra gyakorlatilag más vámszabályok vonatkozzanak, mint az Egyesült Királyság többi részére.

Uniós vezetők hangsúlyozzák, hogy örömmel fogadnák vissza a klubba Nagy-Britanniát, ha az meggondolná magát, de korábban az volt a jogászok véleménye, hogy ehhez minimum a tagállamok többségének hozzájárulására lenne szükség.

Egyes EU-vezetők pedig a múltbéli engedmények visszavételét támasztották a brit maradás feltételéül. Azaz: a britek elveszítenék az utóbbi évtizedekben kialkudott egyedi kedvezményeket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×