Infostart.hu
eur:
377.61
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
London, 2018. június 12.Nagy-Britannia Európai Unióból való kilépése, azaz a Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)
Nyitókép: WILL OLIVER

Kemény brexitről beszél a brit alsóház vezetője

Andrea Leadsom szerint a brit EU-tagság szabályozatlan megszűnése lenne a következménye annak, ha a parlament jövő kedden leszavazza a kilépés feltételeiről szóló megállapodást.

Andrea Leadsom - aki az alsóház vezetőjeként a kormányzó Konzervatív Párt frakciójának vezetőjéhez hasonlatos tisztségű, a törvényalkotási ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag - a BBC brit közszolgálati rádiónak nyilatkozva beszélt a jövő keddi szavazás következményeiről.

Mint mondta, hacsak a kormány nem indul el a jelenlegitől teljesen eltérő irányban, így próbálva később ismét elfogadtatni a megállapodást, akkor a magától értetődő alapeseti forgatókönyv a megállapodás nélküli kilépés.

Az alsóház jövő kedden szavaz a brit kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, de a jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik az egyezmény elfogadása, különösen azok után, hogy a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártot kívülről támogató észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) szerdán bejelentette, nem szavazza meg a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő, november végén kötött megállapodást. Erről részletesen írtunk például itt és itt.

A megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki.

A megállapodás az újbóli határellenőrzést úgy kerülné el, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a brexit jövő márciusra várható dátuma után előirányzott, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A brit kormány és az EU egybehangzó és gyakran hangoztatott álláspontja szerint ez csak egy végső, ideiglenes tartalékmegoldás, amelyet egyik fél sem akar életbe léptetni, mivel a fő cél a kétoldalú kereskedelmi megállapodás elérése.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy

meghatározott végdátum híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

A Brexit-megállapodás leszavazása esetén a kormánynak 21 napon belül nyilatkozatot kellene előterjesztenie a parlamentben arról, hogy milyen irányban kívánja továbbvinni a kilépési folyamatot. A megállapodás első vitanapján, kedd este azonban az alsóház a kormány szándékával ellentétben megszavazott egy olyan indítványt, amelynek alapján a képviselőknek nemcsak e nyilatkozat tudomásul vételéhez lenne joguk, hanem a nyilatkozat tartalmának módosításához is. Így az alsóház elvileg megakadályozhatja a megállapodás nélküli brexitet.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.

Lecserélték Szoboszlait, kétgólos hátrányba került Párizsban a Liverpool: 2-0

A két keddi idegenbeli győzelem után meglepetésre a Barcelona is két góllal kikapott otthon az Atletico ellen a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében. Szoboszlai Dominikék nem voltak boldogok, amiért az ellenfelük, a PSG volt az egyetlen pályaválasztó csapat a BL-negyeddöntők első körében, amely hazai pályán győzni tudott. A Liverpool végig alárendelt szerepet játszott, Szoboszlait és Kerkezt is lecserélték. A visszavágók jövő kedden lesznek.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×