Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
336.81
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

A brit kormány nekivág a sorsdöntő szavazásnak

Cáfolta Theresa May miniszterelnök hivatala és a brexit-ügyi miniszter is vasárnap azt a sajtóértesülést, hogy a londoni kormány elhalasztja a kedd estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, és a kormányfő megpróbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson.

A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak név nélkül idézett kormánytagok és kormányzati tanácsadók egybehangzóan azt mondták, hogy várakozásuk szerint Theresa May hétfőn bejelenti a parlamenti szavazás elhalasztását, annak érdekében, hogy az Európai Unió jövő csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján megpróbálkozhasson még egy utolsó diplomáciai erőfeszítéssel az egyezmény módosítására.

A legnagyobb olvasottságú vasárnapi brit bulvárlap, a The Sun on Sunday úgy tudja:

a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának a parlamenti ügymenet irányításáért felelős tisztviselői hétfőn még egyszer felmérik a pártcsoport hangulatát és voksolási preferenciáit,

és Theresa May ennek ismeretében hozza meg döntését a keddre előirányzott szavazás esetleges halasztásáról.

A Downing Street egyelőre cáfolja ezeket az értesüléseket. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője vasárnap csak annyit közölt, hogy az alsóházi szavazást a kijelölt kedd esti időpontban megtartják.

A Brexit-folyamat irányításáért felelős brit minisztérium (DExEU) vezetője, Stephen Barclay a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában szintén azt mondta, hogy a kormány nem halasztja el a parlamenti szavazást. Barclay szerint jó megállapodásról van szó, és ez az egyetlen megállapodás, amelyet az EU-val el lehetett érni.

Theresa May a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit tömeglapnak adott interjúban megismételte azt a többször hangoztatott figyelmeztetését, hogy ha az alsóház nem fogadja el a Brexit-megállapodást, az annak a kockázatával járna, hogy Nagy-Britannia megállapodás nélkül kerül ki az Európai Unióból, vagy "egyáltalán nem lesz brexit".

A brit kormányfő szerint a megállapodás parlamenti elvetésének súlyos bizonytalanság lenne a következménye, és valójában senki nem tudja, mi történne utána.

Theresa May nem adott érdemi választ arra a kérdésre, hogy a brexit-megállapodás parlamenti elutasítása esetén lemondana-e tisztségéről, vagy helyén maradna, és visszatérne Brüsszelbe az egyezmény újratárgyalása végett.

Stephen Barclay brexit-miniszter a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette, hogy May tisztségében maradna még akkor is, ha a megállapodásról szóló alsóházi szavazáson a kormány súlyos vereséget szenved.

Boris Johnson volt külügyminiszter, a Konzervatív Párt igen keményvonalas Brexit-frakciójának frontembere - aki a nyáron saját kormányának brexit-stratégiája elleni tiltakozásul mondott le a külügyi tárca vezetéséről - szintén azt mondta ugyanebben a BBC-műsorban, hogy Theresa Maynek vereség esetén sem kell lemondania. Hozzátette: reméli, hogy a parlament elutasítja a megállapodást, mert ezzel Theresa May "erőteljes felhatalmazást" kapna a Brexit-egyezmény újratárgyalására.

Boris Johnsont a brit sajtó Theresa May lehetséges utódjelöltjei között emlegeti.

Johnson azonban a vasárnapi BBC-műsorban határozottan cáfolta, hogy miniszterelnöki ambíciói lennének.

A jelenlegi parlamenti erőviszonyok alapján valószínűtlennek tűnik az egyezmény keddi elfogadása.

A Brexit-megállapodás különösen élesen vitatott eleme az a tartalékmegoldás, amelyet a brit kormány és az EU az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállításának elkerülésére dolgozott ki. Ennek lényege az, hogy egységes vámügyi szabályozás lépne életbe az Európai Unió és az Egyesült Királyság között abban az esetben, ha a Brexit jövő márciusra várható dátuma után kezdődő, várhatóan 2020 decemberének végéig tartó átmeneti időszak lejártáig nem jön létre az EU-val olyan átfogó kereskedelmi megállapodás, amely önmagában feleslegessé tenné a határellenőrzés visszaállítását.

A keményvonalas tory brexit-tábor és az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső támogatása nélkül a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak nincs többsége az alsóházban - rendkívül hevesen ellenzi ezt a formulát, főleg azzal a visszatérő érveléssel, hogy meghatározott végdátum és egyoldalú döntési jog híján az Egyesült Királyság végleg "beleragadhat" egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.

Szakértő: az inflációt is csökkenti, hogy lejjebb vitték az üzemanyagok jövedéki adóját

A magyar kormány május 1-ig az uniós minimumszintre csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, hogy mérsékelje a közel-keleti konfliktus miatt emelkedő világpiaci olajárak hatásait. Az InfoRádió az intézkedés hatásairól kérdezte Erdélyi Dórát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzőjét, aki szerint ezzel a lépéssel összességében 25 forinttal ment lejjebb az üzemanyagár literenként, és az infláció is nagyjából 0,2 százalékponttal mérséklődött.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×