Infostart.hu
eur:
358.89
usd:
309.09
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Giovanni Tria olasz gazdasági miniszter (b) és Pierre Moscovici, az Európai Bizottságnak a gazdasági és pénzügyi területért, az adózásért és a vámunióért felelős tagja a tervezett olasz költségvetésről folytatott római megbeszélésüket követő sajtóértekezleten 2018. október 18-án.
Nyitókép: MTI/AP/Gregorio Borgia

Farkasszemet néz Róma és Brüsszel, megrettentek a piacok

Az Európai Bizottság „példátlannak” nevezte az olasz költségvetési terveket és magyarázatot követelt Rómától. Ennek nyomán zuhanni kezdett az olasz államkötvények értéke. A viszonyítási alapnak számító német és az olasz állampapírok hozama között 5 éve nem volt ilyen nagy a különbség, mint most.

Érik a konfrontáció az Európai Unió és a populista olasz kormány között, amire idegesen reagálnak a piacok, tovább súlyosbítva Róma adósságproblémáját.

Azt követően, hogy az Európai Bizottság példátlannak nevezte a tervezett olasz költségvetést, és azt mondta, az nem felel meg az EU szabályainak, öt és fél éve nem látott mértékben ugrottak meg a tízéves lejáratú olasz állampapírok hozamai.

A stabilnak tartott hasonló német államkötvény hozamához képest 3,3 százalékkal lett drágább az olasz államkasszának hitelt felvenni.

Brüsszel jól elrontotta az olasz bürokraták hétvégéjét, mert azt mondta, hogy

Rómának hétfőig kell válaszolnia a felvetett költségvetési aggályokra.

Az uniót az aggasztja, hogy a költségvetési vázlatát hétfőn benyújtó Róma jelentős mértékben meg akarja növelni a közkiadásokat. Ugyanakkor az euróövezet tagállamai vállalták, hogy költségvetési hiányukat a GDP 3 százaléka alatt tartják.

Matteo Salvini, a kormánykoalícióban helyet foglaló Liga párt vezére közben azzal vádolta meg a befektetőket, hogy azok a hozamok alakításával próbálják befolyásolni az olasz politikusok döntéseit.

Elemzők megjegyzik:

Brüsszel nem tudja meghátrálásra kényszeríteni az olasz kormányt

a jövő évi költségvetés kérdésében, így igenis a piacok dönthetik el, hogy mi az, ami tartható. Így az olaszok az állampapírjaik hozamának ismétlődő brutális ingadozásának lesznek kitéve.

A Financial Times című lap szerint a helyzet odáig fajulhat, hogy Rómát kizárják a nemzetközi pénzpiacokról, hogy így vegyék útját annak, hogy tovább terjedjen a „pénzügyi fertőzés”.

Ennek egyelőre nincs jele, bár csütörtökön kis mértékben megnőtt a 10 éves lejáratú portugál, valamint a spanyol és a görög államkötvény hozama.

Az olasz iparszövetség főnöke, Carlo Bonomi csütörtökön élesen bírálta a nagyvállalatokat folyamatosan támadó kormányt:

„már így is megfizettük az árát a kabinet költségvetési tervezetének, úgy hogy sem a piacokat, sem Európát nem győztük meg.”

A kabinetnek azonban csütörtökön sikerült a jövőbe tolnia közel 4 milliárd euró kölcsön visszafizetését azzal, hogy kétéves lejáratú adósságát hosszabb futamidejű kölcsönökre váltotta át.

Közben Róma polgárai besokalltak a fővárost sújtó szemét problémától és az önkormányzatot irányító, de az országos kormánykoalícióban is részt vevő Öt Csillag Mozgalom ellen készülnek tüntetni.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×