Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
Brüsszel, 2018. szeptember 7.Giovanni Tria olasz pénzügyi és gazdasági miniszter érkezik az Európai Unió gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsának, az Ecofinnek a bécsi ülésére 2018. szeptember 7-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Meghátrált az olasz kormány

Mégsem indít olyan szintű költekezést a populista olasz kormány, mint amire az új költségvetés kapcsán számítani lehetett. A piacok és az eurót használó más államok amiatt aggódtak, hogy Itália adósságspirálba kerül. A kormány végül meghátrált.

Ami nem sikerült a brüsszeli politikusoknak, azt elintézte a piac. A populista olasz kormány által múlt héten bejelentett és drasztikusan magasabb kiadásokat ígérő költségvetés úgy megijesztette a befektetőket, hogy felfelé indultak meg az olasz állampapírok hozamai, azaz Róma számára megdrágult az adóssága.

Miközben Brüsszel rosszallását fejezte ki, addig olasz politikusok harciasan úgy nyilatkoztak, hogy nem hátrálnak meg.

Ezt követte szerdán a meglepő hír az olasz gazdasági miniszter, Giovanni Tria szájából: Olaszország 2020-tól csökkenti a költségvetési hiányt. A lépést az Európai Bizottságnak tett gesztusként írják le, mivel a szabályok szerint a bizottságnak is jóvá kell hagynia az olasz költségvetési terveket.

Tria ígérete szerint bár jövőre még nő a hiány, de a következő három évben a GDP 1%-ával csökken.

Pierre Moscovici, az Unió gazdasági biztosa még szerdán is aggodalmát fejezte ki az olasz büdzsé miatt:

„Az olaszok határozottan euroszkeptikus és idegengyűlölő kormányt választottak, olyat, amely a migráció és a költségvetés kérdéseiben megpróbál kibújni európai kötelezettségei alól” – mondta azelőtt, hogy az olasz miniszter jelezte volna: Róma enged. Moscovici később pozitív jelnek nevezte, hogy az olasz kormány meggondolta magát.

Luigi di Maio, a fő koalíciós erő, az Öt Csillag Mozgalom vezére korábban azt mondta: Róma 10 milliárd eurót költ az úgynevezett „polgári jövedelem” tervére, amely rászolultsági alapon kiosztott alapjövedelem. A növekedés és a befektetések azonban mérséklik majd a költségvetési hiányt és az államadósságot.

Matteo Salvini, a koalícióban szintén helyet foglaló Liga párt vezére mindeközben folytatta személyeskedő támadásait Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és az EU ellen. „Vannak olyan emberek az EU-ban, akik térdre akarják kényszeríteni Itáliát és aztán felvásárolni a megmaradt egészséges cégeket” – idézte szavait a Financial Times.

Bár a Brüsszeli Bizottság több vezetője is jelezte: a Róma által tervezett hiánycél megsérti a kiadási szabályokat, nem világos, hogy mennyire akar a bizottság hadakozni az új koalíciós kormánnyal.

Közben az olaszok visszakozása megkönnyebbülést hozott a befektetőknek: a tőzsdei árfolyamok felfelé mozdultak el, miközben az olasz állampapírok hozamai estek.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×