Infostart.hu
eur:
355.8
usd:
311.92
bux:
140696.17
2026. július 2. csütörtök Ottó
Washington, 2018. április 9.Donald Trump amerikai elnök kabinetjének ülésén a washingtoni Fehér Házban 2018. április 9-én. (MTI/AP/Evan Vucci)
Nyitókép: Evan Vucci

Kína masszív ellenvámokkal sújtja Amerikát, és "bolondnak" nevezi Trumpot

Dühös kommentárok kísérték Kínában az amerikai védővámokra adott pekingi válaszlépéseket, amelyek kereskedelmi háborúhoz vezethetnek a világ két legnagyobb gazdasága között. Közben amerikai cégek kérlelik a feleket, gondolják újra a dolgot.

„Önző, goromba, szeszélyes” – így jellemezte az amerikai kormányzatot a kínai állami média azt követően, hogy az elnökükkel barátkozó Donald Trump évi 50 milliárd dolláros védővámokkal sújtja a kínai termékeket.

Az amerikai piacra kerülő egyes kínai importárukat 25 százalékos vámmal sújtanak. Sőt, Washington közölte: ha a kínaiak visszavágnak, akkor további vámokra is számíthatnak.

Kína pedig visszavág: Peking már pénteken közzétette saját büntetővámjai listáját, amelyen előkelő helyet foglalnak el az amerikai mezőgazdasági termékek, és amely szintén 50 milliárd dolláros extra költséget jelent majd az amerikai exportőröknek.

Közben a hétvégén a kínai média össztüzet zúdított Washingtonra.

„A Trump-kormányzat már kezd unalmassá válni Kína számára. Két különböző ország képe rajzolódik ki. Az egyik váratlan támadásaival megrengeti a világkereskedelem alapjait, a másik kész megvédeni magát egy kereskedelmi háborúban, amit nem tud elkerülni” – írta a pekingi kormány angol nyelvű szócsövének tartott Global Times.

Az Új-Kína hírügynökség pedig Trumpra utalva megjegyezte: „az okos ember hidakat épít, a bolond falakat. A gazdasági globalizációban már nincsenek a külvilágtól elzárt szigetek”.

A kínaiak ellenlistáján több, mint 500 amerikai termék szerepel,

és az EU tervezett védővámjaihoz hasonlóan úgy állapították meg az extra behozatali költségeket, hogy azok Amerikában Trump-szavazóbázisának fájjanak.

A jegyzékbe került így az amerikai marha- és sertéshús, baromfi, tejtermékek, dohány, szója és halászati termékek. Az amerikai szenet, kőolajat, földgázt és az orvosi eszközöket később sújthatják további kínai vámokkal.

Washington erre azzal válaszolt, hogy a hónap végére terveket mutat be arról, hogyan fogják korlátozni a kínai befektetéseket Amerikában és hogyan korlátozzák az amerikai csúcstechnológiához való hozzáférést.

Trump elnök pedig közölte:

megtriplázza és évi 150 milliárd dollárra emeli a Kína elleni büntetővámok mértékét.

Kína közben különböző vizsgálatok fokozásával nehezíti az amerikai termékek behozatalát az országba.

A kialakult helyzetben amerikai mamutvállalatok felkérték a feleket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz. Erre sürgette őket a Boeing repülőgépgyár és a Cargill mezőgazdasági cég, ami egyben a legnagyobb amerikai magáncég is.

„A kereskedelmi konfliktus komolyan visszaveti a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a leginkább kiszolgáltatottakat sújtja majd világszerte”

– mondta a cég alelnöke.

„A Kongresszusnak közbe kell lépnie, hogy leállítsa Trump elnök veszélyes védővámmániáját” – tette hozzá az Amerikai Ruha- és Cipőgyártók Szövetsége. Bírálta az amerikai szankciókat az Amerikai Kereskedelmi Kamara is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.02. csütörtök, 18:00
Vasas Gábor
a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója
Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

Elveszítheti a történelmi versenyt Magyarország és a régió, ha nem sikerül megállítani a képzett fiatalok elvándorlását

A visegrádi négyek júniusi gödöllői csúcstalálkozója ráirányította a figyelmet a közép-európai országok közös kihívásaira, köztük a kohéziós politika jövőjére az EU 2028–2034-es költségvetési tárgyalásai előtt. A hagyományos infrastruktúra-fejlesztések mellett egyre sürgetőbbé válik a humántőke megtartása: a közép- és kelet-európai tagállamok adják az EU-n belül más országban élő uniós polgárok több mint felét, miközben a képzés költségeit a kibocsátó országok viselik. Enrico Letta 2024-es jelentésének "helyben maradás szabadsága" koncepciója új narratívát kínálhat a kohéziós politikának, amelynek középpontjában nem csupán a regionális jövedelmi különbségek csökkentése, hanem a tehetségek megtartása és visszavonzása áll. A V4-ek a hasonló demográfiai kihívásokkal küzdő dél-európai tagállamokkal közösen új koalíciót építhetnek a következő uniós költségvetési ciklus tárgyalásain.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×