Infostart.hu
eur:
362.67
usd:
314.82
bux:
146453.37
2026. július 31. péntek Oszkár

A franciák is kilépnének, ha szavazni lehetne?

Egy friss felmérés szerint a franciák többsége az Európai Unióban maradna, de a felmérés láttán sokan manipulációt kiáltanak, mert magas a rejtőzködő szavazók aránya, ráadásul a megkérdezettek többsége nagyobb autonómiát szeretne. Egy másik felmérés szerint pedig a franciák Európa legeuroszkeptikusabb nemzete.

A franciák 45 százaléka az Európai Unióban való maradás mellett, 33 százalékuk pedig a kilépésre szavazna, ha erről tartanának ma népszavazást. Ez derül ki a TNS Sofres és az Onepoint nevű közvélemény-kutatók által június 24 és 27-e között, tehát közvetlenül a brit népszavazást követő napokban végzett felmérésből. A kutatást megrendelő Le Figaro című jobboldali napilap szerda délelőtt tette közzé az eredményt internetes kiadásában és ahhoz röpke nyolc óra leforgása alatt több mint ezer olvasói hozzászólás érkezett.

A hozzászólók túlnyomó része nemes egyszerűséggel manipulációnak tartja a felmérés eredményét és többen arra emlékeztetnek: Nagy-Britanniában a közvélemény-kutatók a maradáspártiak győzelmét jelezték előre. De a kételkedésnek nem ez az egyetlen oka. Mind a Le Figaro, mind pedig a hírről a nap folyamán cikket közlő balliberális Le Monde című napilap elfelejtették megemlíteni, hogy a megkérdezettek nem kevesebb, mint 22 százaléka nem válaszolt a föltett kérdésre, ami azt jelenti, hogy a határozatlanok vagy a rejtőzködők aránya kifejezetten magas.

De sokak szerint maguk a kérdések is sokat elárulnak a kutatást készítők szándékairól. A Brexitet követő esetleges változások kapcsán a megkérdezettek két „kívánság” közül választhattak: még nagyobb fokú uniós integrációra voksolhattak, vagy arra, hogy a nemzetek „nagyobb autonómiát élvezzenek az Európai Unióval szemben”.

A megkérdezettek 55 százaléka a nagyobb autonómiára szavazott, és ennek kapcsán számos hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazi kérdés nem az amúgy is értelmezhetetlen autonómia, hanem a nemzeti szuverenitás. Franciaországban ugyanis ez utóbbi téma kapcsán zajlanak a legnagyobb viták, és valószínűleg a következő években ez válik majd a legfontosabb választási témává.

Ráadásul a francia belpolitikai küzdelmet figyelve azt lehet mondani, a legnagyobb kérdést első körben nem is az Európai Unióból, hanem az eurózónából való kilépés jelenti. A jobb és baloldalhoz tartozó, a közös valutát elvető szakemberek egyöntetűen állítják: a nemzeti szuverenitás „ellopásának” egyik leghatékonyabb politikai eszköze az euró, amit a magyarok szerencsére még nem tapasztaltak meg.

Jacques Sapir neves baloldali közgazdász egyenesen arra figyelmeztet, hogy a közös valuta által ezen a téren okozott károk akár háborút is előidézhetnek Európában, ha semmi sem változik. A pénzügyi befektetőként ismert, a jobboldali-liberális sajtóban rendszeresen publikáló Charles Gave pedig úgy véli: a politikusoknak a lehető leggyorsabban fel kellene számolniuk az eurót, másképp azt a valóság fogja megtenni, de az sokkal fájdalmasabb lesz.

A szerdán közzétett közvélemény-kutatás által fölvetett másik probléma az, hogy néhány hete egy amerikai felmérés azt mutatta: a franciák az Európai Unió egyik legeuroszkeptikusabb nemzetévé léptek elő, nem kevesebb, mint 61 százalékuknak negatív véleménye van róla. Nehezen hihető tehát, hogy ez a hozzáállás rövid idő alatt ekkora mértékben megváltozott volna.

A kedvező számokat mutató felmérés ellenére az biztosra vehető, hogy Franciaországban nem lesz a kérdésről népszavazás, pedig a megkérdezettek többsége, egészen pontosan 45 százaléka szívesen látna egy ilyen kezdeményezést. Azért nem lesz, mert közvélemény-kutatás ide vagy oda, a francia politikai elit attól tart, hogy a nép többsége a kilépésre voksolna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

Magyar Péter rendkívüli bejelentkezése

A miniszterelnök a százhalombattai Dunamenti Erőműből jelentkezett be csütörtök este.

A Föld szomorú napja az idei év július 30-a

Július 30-án az emberiség elérte a túlfogyasztás napját, ami azt jelenti, hogy gyorsabban használja fel a természet erőforrásait, mint amilyen ütemben a Föld ökoszisztémái képesek azokat megújítani. Bíró Imola, a Követ Egyesület kommunikációs vezetője az InfoRádió kérdésére elmondta: szinte még egy Föld bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy ezt az életmódot folytatni tudjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.07.31. péntek, 18:00
Csörnyei Géza
a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója
Szép pluszban zártak a tőzsdék a tengerentúlon: nagyot mentek a chipgyártók és a Microsoft

Szép pluszban zártak a tőzsdék a tengerentúlon: nagyot mentek a chipgyártók és a Microsoft

A nemzetközi piacokon ma is a tegnapi nagy amerikai esés utóhatásai és az AI-beruházások megtérülésével kapcsolatos aggodalmak határozták és határozzák meg a hangulatot. Európában ugyan napközben kisebb felpattanás bontakozott ki, de az összkép továbbra is bizonytalan maradt, ráadásul több gyorsjelentésre is heves árfolyamreakció érkezett: az Adidas például közel 17 százalékot zuhant. Összességében tehát ideges, erősen vállalati hírek által vezérelt kereskedést láttunk, érdemi megnyugvás nélkül. A magyar tőzsdén is sokáig bizonytalanságban telt a nap, a vége azonban nagyon erős lett, elsősorban az OTP-nek köszönhetően: mind a BUX index, mind az OTP új történelmi csúcsot ért el. Amerikában a chipgyártók vezették az emelkedést: a Sandisk 24, a Micron Technology árfolyama pedig 18%-os pluszban zárt, a kedvező gyorsjelentésnek köszönhetően pedig a Microsoft is 15%-kal feljebb került. A főbb részvényindexek közül a Dow 1,2, a Nasdaq 3, az S&P pedig 1,7%-ot emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×