Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

A franciák is kilépnének, ha szavazni lehetne?

Egy friss felmérés szerint a franciák többsége az Európai Unióban maradna, de a felmérés láttán sokan manipulációt kiáltanak, mert magas a rejtőzködő szavazók aránya, ráadásul a megkérdezettek többsége nagyobb autonómiát szeretne. Egy másik felmérés szerint pedig a franciák Európa legeuroszkeptikusabb nemzete.

A franciák 45 százaléka az Európai Unióban való maradás mellett, 33 százalékuk pedig a kilépésre szavazna, ha erről tartanának ma népszavazást. Ez derül ki a TNS Sofres és az Onepoint nevű közvélemény-kutatók által június 24 és 27-e között, tehát közvetlenül a brit népszavazást követő napokban végzett felmérésből. A kutatást megrendelő Le Figaro című jobboldali napilap szerda délelőtt tette közzé az eredményt internetes kiadásában és ahhoz röpke nyolc óra leforgása alatt több mint ezer olvasói hozzászólás érkezett.

A hozzászólók túlnyomó része nemes egyszerűséggel manipulációnak tartja a felmérés eredményét és többen arra emlékeztetnek: Nagy-Britanniában a közvélemény-kutatók a maradáspártiak győzelmét jelezték előre. De a kételkedésnek nem ez az egyetlen oka. Mind a Le Figaro, mind pedig a hírről a nap folyamán cikket közlő balliberális Le Monde című napilap elfelejtették megemlíteni, hogy a megkérdezettek nem kevesebb, mint 22 százaléka nem válaszolt a föltett kérdésre, ami azt jelenti, hogy a határozatlanok vagy a rejtőzködők aránya kifejezetten magas.

De sokak szerint maguk a kérdések is sokat elárulnak a kutatást készítők szándékairól. A Brexitet követő esetleges változások kapcsán a megkérdezettek két „kívánság” közül választhattak: még nagyobb fokú uniós integrációra voksolhattak, vagy arra, hogy a nemzetek „nagyobb autonómiát élvezzenek az Európai Unióval szemben”.

A megkérdezettek 55 százaléka a nagyobb autonómiára szavazott, és ennek kapcsán számos hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazi kérdés nem az amúgy is értelmezhetetlen autonómia, hanem a nemzeti szuverenitás. Franciaországban ugyanis ez utóbbi téma kapcsán zajlanak a legnagyobb viták, és valószínűleg a következő években ez válik majd a legfontosabb választási témává.

Ráadásul a francia belpolitikai küzdelmet figyelve azt lehet mondani, a legnagyobb kérdést első körben nem is az Európai Unióból, hanem az eurózónából való kilépés jelenti. A jobb és baloldalhoz tartozó, a közös valutát elvető szakemberek egyöntetűen állítják: a nemzeti szuverenitás „ellopásának” egyik leghatékonyabb politikai eszköze az euró, amit a magyarok szerencsére még nem tapasztaltak meg.

Jacques Sapir neves baloldali közgazdász egyenesen arra figyelmeztet, hogy a közös valuta által ezen a téren okozott károk akár háborút is előidézhetnek Európában, ha semmi sem változik. A pénzügyi befektetőként ismert, a jobboldali-liberális sajtóban rendszeresen publikáló Charles Gave pedig úgy véli: a politikusoknak a lehető leggyorsabban fel kellene számolniuk az eurót, másképp azt a valóság fogja megtenni, de az sokkal fájdalmasabb lesz.

A szerdán közzétett közvélemény-kutatás által fölvetett másik probléma az, hogy néhány hete egy amerikai felmérés azt mutatta: a franciák az Európai Unió egyik legeuroszkeptikusabb nemzetévé léptek elő, nem kevesebb, mint 61 százalékuknak negatív véleménye van róla. Nehezen hihető tehát, hogy ez a hozzáállás rövid idő alatt ekkora mértékben megváltozott volna.

A kedvező számokat mutató felmérés ellenére az biztosra vehető, hogy Franciaországban nem lesz a kérdésről népszavazás, pedig a megkérdezettek többsége, egészen pontosan 45 százaléka szívesen látna egy ilyen kezdeményezést. Azért nem lesz, mert közvélemény-kutatás ide vagy oda, a francia politikai elit attól tart, hogy a nép többsége a kilépésre voksolna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×