Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás

A franciák is kilépnének, ha szavazni lehetne?

Egy friss felmérés szerint a franciák többsége az Európai Unióban maradna, de a felmérés láttán sokan manipulációt kiáltanak, mert magas a rejtőzködő szavazók aránya, ráadásul a megkérdezettek többsége nagyobb autonómiát szeretne. Egy másik felmérés szerint pedig a franciák Európa legeuroszkeptikusabb nemzete.

A franciák 45 százaléka az Európai Unióban való maradás mellett, 33 százalékuk pedig a kilépésre szavazna, ha erről tartanának ma népszavazást. Ez derül ki a TNS Sofres és az Onepoint nevű közvélemény-kutatók által június 24 és 27-e között, tehát közvetlenül a brit népszavazást követő napokban végzett felmérésből. A kutatást megrendelő Le Figaro című jobboldali napilap szerda délelőtt tette közzé az eredményt internetes kiadásában és ahhoz röpke nyolc óra leforgása alatt több mint ezer olvasói hozzászólás érkezett.

A hozzászólók túlnyomó része nemes egyszerűséggel manipulációnak tartja a felmérés eredményét és többen arra emlékeztetnek: Nagy-Britanniában a közvélemény-kutatók a maradáspártiak győzelmét jelezték előre. De a kételkedésnek nem ez az egyetlen oka. Mind a Le Figaro, mind pedig a hírről a nap folyamán cikket közlő balliberális Le Monde című napilap elfelejtették megemlíteni, hogy a megkérdezettek nem kevesebb, mint 22 százaléka nem válaszolt a föltett kérdésre, ami azt jelenti, hogy a határozatlanok vagy a rejtőzködők aránya kifejezetten magas.

De sokak szerint maguk a kérdések is sokat elárulnak a kutatást készítők szándékairól. A Brexitet követő esetleges változások kapcsán a megkérdezettek két „kívánság” közül választhattak: még nagyobb fokú uniós integrációra voksolhattak, vagy arra, hogy a nemzetek „nagyobb autonómiát élvezzenek az Európai Unióval szemben”.

A megkérdezettek 55 százaléka a nagyobb autonómiára szavazott, és ennek kapcsán számos hozzászóló arra hívta fel a figyelmet, hogy az igazi kérdés nem az amúgy is értelmezhetetlen autonómia, hanem a nemzeti szuverenitás. Franciaországban ugyanis ez utóbbi téma kapcsán zajlanak a legnagyobb viták, és valószínűleg a következő években ez válik majd a legfontosabb választási témává.

Ráadásul a francia belpolitikai küzdelmet figyelve azt lehet mondani, a legnagyobb kérdést első körben nem is az Európai Unióból, hanem az eurózónából való kilépés jelenti. A jobb és baloldalhoz tartozó, a közös valutát elvető szakemberek egyöntetűen állítják: a nemzeti szuverenitás „ellopásának” egyik leghatékonyabb politikai eszköze az euró, amit a magyarok szerencsére még nem tapasztaltak meg.

Jacques Sapir neves baloldali közgazdász egyenesen arra figyelmeztet, hogy a közös valuta által ezen a téren okozott károk akár háborút is előidézhetnek Európában, ha semmi sem változik. A pénzügyi befektetőként ismert, a jobboldali-liberális sajtóban rendszeresen publikáló Charles Gave pedig úgy véli: a politikusoknak a lehető leggyorsabban fel kellene számolniuk az eurót, másképp azt a valóság fogja megtenni, de az sokkal fájdalmasabb lesz.

A szerdán közzétett közvélemény-kutatás által fölvetett másik probléma az, hogy néhány hete egy amerikai felmérés azt mutatta: a franciák az Európai Unió egyik legeuroszkeptikusabb nemzetévé léptek elő, nem kevesebb, mint 61 százalékuknak negatív véleménye van róla. Nehezen hihető tehát, hogy ez a hozzáállás rövid idő alatt ekkora mértékben megváltozott volna.

A kedvező számokat mutató felmérés ellenére az biztosra vehető, hogy Franciaországban nem lesz a kérdésről népszavazás, pedig a megkérdezettek többsége, egészen pontosan 45 százaléka szívesen látna egy ilyen kezdeményezést. Azért nem lesz, mert közvélemény-kutatás ide vagy oda, a francia politikai elit attól tart, hogy a nép többsége a kilépésre voksolna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Európa mozgolódik: sorkatonaság és haderőfejlesztés a háborúk árnyékában

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.

Szijjártó Péter: Ukrajna mindent egy lapra tesz fel, hogy ukránbarát magyar kormány legyen

A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

Megint elszállt az olajár - Ütötték a tőzsdéket

A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.  Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×