Infostart.hu
eur:
378.07
usd:
319.93
bux:
130030.34
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya
Nyitókép: Unsplash

Tönkremehet a talajvíz az évszázad végére, százmilliók maradhatnak nélküle

Német kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 2100-ra akár több mint félmilliárd ember élhet olyan területen, ahol a talajvíz sem emberi fogyasztásra, sem öntözésre nem lesz alkalmas.

A Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT) kutatói úgy számolnak, a következő évszázad elejére 588 millió ember élhet majd olyan helyen, ahol a talajvíz túlságosan meleg lesz ahhoz, hogy az iható legyen - írja a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány nyomán a hvg.hu. A tudósok szerint a talajvíz átlagos hőmérséklete addigra 3,5 °C-szal lesz magasabb, így a világ számos pontján meghaladja az ivóvízzel kapcsolatban meghatározott küszöbértéket.

Mint írják, a felszín alatti vizek létfontosságúak a földi élet szempontjából, mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy miként reagálnak az éghajlatváltozásra. Az viszont biztos, hogy

ahogy egyre melegebbé válik a bolygó, úgy fognak hőelnyelőként működni, és ezáltal válnak maguk is egyre melegebbé.

Ebből kiindulva modellezték a kutatók, hogy hogyan folytatódik majd a tendencia a következő 75 évben. Különböző forgatókönyveket vettek alapul, például az alapján, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legoptimistább végkifejletben is 2,1 °C-os hőmérsékletemelkedéssel lehet számolni, legrosszabb esetben pedig az említett 3,5 °C-ossal.

A KIT tudósa, Susanne Benz szerint azokon a helyeken lehet a legnagyobb melegedésre számítani, ahol a legnagyobb a légköri felmelegedés és a talajvíz is a felszín közelében található. Ez milliók számára jelenti azt, hogy ihatatlanná válik a talajvíz. Ebben az esetben csak akkor válik ismét fogyaszthatóvá, ha előtte felforralják. Jelenleg körülbelül 30 millió ember él olyan helyen, ahol a talajvíz hőmérséklete már most is valamivel magasabb a küszöbértéknél.

A kalkuláció arra is kiterjedt, hogy a probléma hány embert érinthet:

a legjobb esetben 2100-ra 59 millió ember lesz érintett, a legrosszabb forgatókönyv esetén viszont akár 588 millió lélek is talajvíz nélkül maradhat.

A problémát az okozza, hogy a víz hőmérséklete befolyásolja a talajban végbemenő biokémiai folyamatokat, amik hatással vannak a vízminőségre. Susanne Benz szerint bizonyos körülmények között a hőmérséklet-emelkedés olyan káros anyagok koncentrálódásához vezet, mint az arzén vagy a mangán. Ezek magasabb koncentrációban károsítják az emberi egészséget, ha a talajvizet ivóvízként fogyasztják.

Ráadásul a melegebb víz elősegíti az olyan kórokozók szaporodását is, mint a Legionella spp, és hatássla van az ökoszisztémára, a biológiai diverzitásra, illetve a szén- és tápanyagciklusokra. Magyarán a talaj egyre kevésbé lesz életképes, a vizet pedig öntözésre sem igen lehet majd használni.

Címlapról ajánljuk
Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.

Surján Orsolya: odaveszett az óvatosságunk, még mindig itt van a pandémiás fáradtság

Nagyon sok áltudományos hír terjed az oltásokkal kapcsolatban. Nem az elbizonytalanodó emberekre, szülőkre kell haragudni, ebben a világban nagyon tudnak hatni az érzelmeinkre bizonyos történetekkel – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Surján Orsolya országos tisztifőorvos. Hozzátette: a pandémiás fáradtság még mindig jelen van az emberekben, és árt az influenza elleni küzdelemnek is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Merényletet követtek el a hírhedt orosz kémfőnök ellen, masszív támadás sújtotta Oroszországot – Háborús híreink pénteken

Ismeretlen támadó több lövést adott le Vlagyimir Alekszejev altábornagyra, az orosz katonai hírszerzés vezetőjének első helyettesére Moszkvában péntek reggel. Alekszejevet vádolják a 2016-os amerikai választásokba való beavatkozás, illetve a Szergej Szkripal elleni merénylet megtervezésével is, de a Jevgenyij Prigozsin-féle Wagner-lázadás idején is fontos szerepet játszott. Abu Dzabiban csütörtökön véget ért az orosz, ukrán és amerikai részvétellel tartott béketárgyalások második köre. Áttörő eredményt most sem sikerült elérni, de megállapodtak 314 hadifogoly cseréjében, illetve a megbeszélések folytatásában. Vjacseszlav Gladkov, a Belgorodi terület kormányzója szerint péntekre virradóra az ukránok több rakétával támadták a régió központját, Belgorod városát, ahol súlyos károk keletkeztek. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×