eur:
411.2
usd:
392.55
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Robogóval közlekedő helyi lakosok egy összedőlt épület romjai előtt a földrengés sújtotta délkelet-törökországi Adiyamanban 2023. február 19-én, tizenhárom nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,7-es és 7,6-es erősségű két földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 45 ezret.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Hivatalosan 800 földrengés volt egy hét alatt Romániában – mi közük a török katasztrófához?

Harangi Szabolcs egyetemi tanár az InfoRádióban részletesen elmagyarázta a földrengések egymáshoz való viszonyát, és azt is, mennyire volt várható a romániai földmozgássorozat.

Hétfőn újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg Törökországot. Szeizmológusok szerint hónapokig, de akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a térségben. Harangi Szabolcs egyetemi tanár, az ELTE TTK Földrajz és Földtudományi Intézetének igazgatója az InfoRádióban ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, "én is attól tartok, hogy igen".

"Egy nagyon jelentős törészóna mozdult meg, nem is egy törésről, többről is szó van. Miután ez nem egyszerre okoz elmozdulást, vannak olyan területek, ahol megakad a kőzettest, és ott később szabadul fel a feszültség, úgyhogy akár évekig is eltarthat ez a folyamat" – tisztázta.

Az utórengések ugyanazon tektonikai lemezek mozgásához kapcsolhatók, amelyek magában a földrengésben vettek részt.

"Ha egy másik területen vagy akár messze történik egy földrengés – mint például a romániai –, az nem tartozik ide" – folytatta Harangi Szabolcs.

Törökország alatt három tektonikai lemez is található, ezért is számít földrengésérzékeny területnek.

"Nagyon erőteljes lemezmozgások történnek, egymásnak feszülnek ezek. Közülük az anatóliai kőzetlemez nyugati irányban mozog, az észak-anatóliai törészónában pedig már voltak 7-es erősségű földrengések, nem lehet megmondani, hogy ott mikor mi fog történni" – figyelmeztetett.

Ismert, az elmúlt napokban Romániában, Olaszországban és Horvátországban is voltak kisebb erejű földmozgások, ezzel kapcsolatban mégis felmerül, hogy lehet-e összefüggés. Harangi Szabolcs mégis tisztázta, ezek egymástól teljesen független földrengések.

"Szerte a világon számos földrengés pattan ki, mind különböző okokból" – szögezte le.

A Magyarországhoz közelebbi földrengések közül a romániairól azt mondta, arra nem igazán lehetett számítani, s ha már Romániáról van szó,

a "Kárpát-kanyarban" lévő övezet sokkal érintettebb lehetne.

"Több mint 800 földrengés pattant ki az elmúlt héten Romániában, ez nem kevés, és viszonylag sekély mélységűek, de komolyabb kárról viszont nem tudunk, messze nem akkora nagyságrendű, mint a törökországi rengések" – fogalmazott Harangi Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×