Címke: harangi szabolcs (68 cikk)

Csütörtök 4,4-es erősségű földrengés rázta meg Nápolyt és térségét. A részletekről Harangi Szabolcs geológust, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük.

Az elmúlt napokban tapasztalható földrengésraj az elmúlt negyven év legerősebbje, és ez komolyan megviseli az ott élőket, azokat is, akik az elmúlt évtizedekben már hozzájuk szoktak – mondta az olaszországi földmozgások kapcsán Harangi Szabolcs vulkanológus.

A korábbi napi 200-250 földmozgásról napi 100 körülire csökkent a földrengések száma a görögországi turistaparadicsom környékén – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs. A geológus szerint még néhány hétig fenntartják a vészhelyzeti állapotot a régióban, mert csak addigra derülhet ki, hogy lecsengenek-e a földrengések vagy valamilyen új jelenséggel kell számolni.

Az elmúlt hétvégén tovább csökkent a földrengések száma Santorini szigetének környékén, de még vasárnap is tucatnyi, legalább 4-es erősségű rengésről számoltak be helyi tudósítók. Az elmúlt másfél héten több mint húszezer földrengés történt, ami újabb veszélyeket hordozhat magában.

Vulkánkitörésre nem, de földcsuszamlásokra és akár szökőárra is számítani lehet az Égei-tenger szigeteinek térségében. A turisták indulás előtt mindenképpen tájékozódjanak Santorini hivatalos oldalán.

Menekülnek a turisták Santoriniről a földrengés miatt – szakértőt kérdeztünk arról, hogy mi várható a régióban

A vulkánok felébredései (2020), a hosszú lávaöntések (2021), a nagy kitörések (2022), a „kitör – nem tör ki” dilemma (2023) évei után 2024-et a vulkáni veszély évének nevezhetjük – írja Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, egyetemi tanár az Infostartnak megküldött közleményében. A szakember hangsúlyozza, a vulkáni veszély nem a vulkánkitörés nagyságától függ, hanem attól, hogy az hol történik, mennyien laknak az értintett területen és ott mekkora értékek vannak. Az elmúlt évek példái ugyanis – amikor házak között hasadt fel a föld, és lávafolyamok tarolták le az épületeket – jól mutatták már, hogy akár egy kisebb vulkánkitörés is óriási károkat tud okozni.

Nagy a különbség, hogy egy szupervulkán vagy egy vulkán kitöréséről beszélünk – Harangi Szabolcs geológus a cikkünk címében idézett példával szemléltette, mennyire fontos pontosan fogalmazni. Az ELTE tanszékvezető egyetemi tanárát a Flegrei-mezőkről kérdezte az InfoRádió. A Nápoly közelében található Campi Flegrei arról is nevezetes, hogy ez a terület valójában egy működő vulkán, aminek a belsejében mintegy félmillió ember él.

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Aktív az Európa egyik legsűrűbben lakott térsége, a Nápolyi-öböl alatti vulkáni mező, a Campi Flegrei. Az elmúlt évtizedekben 5 métert emelkedett a felszín, ez pedig a vulkánkitörés egyik előjele - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Harangi Szabolcs, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Beszélt az Etna kitöréséről is.

Az Etna kitörése miatt leállították a szicíliai Catania repülőforgalmát. Az Etna a világ egyik legaktívabb vulkánja, a működése az elmúlt napokban mind intenzívebb lett, már forró hamut és lávát is hányt magából. A jelenségről Harangi Szabolcsot, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjét kérdeztük.

A közelmúltban bekövetkezett három lávaszökőkutas kitörést nagyon mélyről érkező, friss gázokban rendkívül gazdag magmatömeg okozta – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

Földrengés volt kedd este Balatonkiliti környékén, a 2,2-es magnitúdójú földmozgást a lakosság is érzékelte. A jelenség okairól az InfoRádió Harangi Szabolcsot, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetőjét kérdezte.

Nincs kataszrófahelyzet az Etna és a Stromboli közelében sem, de a két olasz vulkán kitörése miatt nem árt az óvatosság.

Izland után Hawaiin és a Fülöp-szigeteken is kitört egy-egy vulkán, "a maga nemében mindegyik nagy és érdekes jelenség" – mondta az InfoRádióban Harangi Szabolcs geológus, vulkanológus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára, a Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője.

Indonéziában több tucat ember halálát okozta a Marapi nevű vulkán lejtőjén lezúduló iszapáradat. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint világszerte több tűzhányó esetében számítani kell az ilyen, kitörés nélküli kockázatokra.

Az indonéziai Sagihe szigeten (Észak-Celebesz) lévő Ruang vulkán április 16–17-én nagy erővel tört ki és kisebb szünet után a hétvégén folytatódott – szerencsére némileg csendesebben – a vulkáni működés.

Aggasztó folyamatok játszódnak a mélybeli magmás rendszerben, közvetlenül a földköpenyből érkezik a vulkánkitörést tápláló magma – mondta az InfoRádióban a HUN-REN–ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának vezetője. A vulkanológus hozzátette: mindössze öt nap alatt több mint húszmillió köbméter láva ömlött a felszínre a Reykjanes-félszigeten.

Nem ért véget egy nap alatt a mostani izlandi vulkánkitörés, amely ismét Grindavík település közelében zajlik. A friss mérések ráadásul azt mutatják, hogy néhány hét múlva megismétlődhet az eddig már négyszer is lezajlott eseménysor.

A legkülönlegesebb a jelenlegi izlandi vulkáni tevékenységben, hogy valójában ahol most ömlik ki a láva a földre, ott nincs is vulkán, hanem épp reped ketté az ország földje, a felszín pedig 8 millimétert emelkedik naponta; a helyzetet Harangi Szabolcs vulkanológussal, egyetemi tanszékvezető tanárral tekintettük át.