eur:
411.21
usd:
392.88
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
Szarvasmarha Ficsor Árpád mezőgazdasági vállalkozó dunaharaszti tehenészetében, ahol Nagy István agrárminiszter az őstermelőket érintő változásokról tartott tájékoztatót 2021. január 7-én. Kedvező adózási feltételeket és csökkenő adminisztrációs terheket biztosít a kormány az új családi gazdaságokról szóló törvényben a gazdálkodóknak.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Heti két húsdarab – ennyit szabadna csak megennünk

A bolygó megmentésének érdekében kellene húsfogyasztásunkat drámai módon csökkentenünk.

Nemcsak étkezésünket lenne szükséges megreformálni: a tömegközlekedési hálózatokat is a jelenleginél hatszor tempósabb ütemben kellene fejleszteni, hogy a klímaváltozás legdrámaibb szcenárióját elkerülhessük.

Mindezen felül az erdőirtást is be kellene szüntetnünk, és a szén mint energiahordozó kivezetésének sebességét is hatszorosára kellene növelnünk. A The Guardian cikke szerint az olyan nagy termelők, mint az acél- és cementgyárak jelenleg nem olyan gyorsak a kibocsátáscsökkentésben, mint kellene. A megújuló energiaforrásokra, valamint elektromos meghajtású autókra való váltás ütemét fontos lenne megtartani olyan dinamikusnak, mint amilyen ma.

A State of Climate Action 2022 jelentés 40 különböző indikátor terén vizsgálta az előrelépést, amely ahhoz lenne szükséges, hogy sikerüljön 1,5 Celsius fok alatt tartani a globális felmelegedés mértékét a 2030-ig terjedő időszakban az ipari forradalom előtti időkhöz képest. A kutatók nem sok biztatóval kecsegtetnek:

a mutatók több mint fele arról tanúskodik, hogy a fejlődés mértéke nem megfelelő,

öt pedig egyenesen azt mutatja, hogy rossz felé haladunk.

A következő területeken tapasztalták a legnagyobb problémákat:

  • gázfelhasználás: egyre nagyobb mértéket ölt, miközben ki kellene vezetnünk
  • acélgyártás: nem elég gyorsan zajlik a károsanyag-kibocsátás csökkentése
  • az autóval megtett utazások száma
  • a mangróveerdők pusztítása
  • a mezőgazdasággal összefüggésbe hozható kibocsátások: ezek miatt kellene a húsfogyasztást jelentősen mérsékelni.

Ani Dasgupta, a jelentésért felelős egyik szervezet, a World Resources Institute vezérigazgatója rámutatott arra, hogy már az elkerülni kívánt másfél foknál kisebb felmelegedésnek is drámai hatásai voltak idén.

"A világ látta, hogy milyen pusztítást okoz a mindössze 1,1 fokos felmelegedés. Az emberek és a bolygó védelméért folytatott harcban minden töredék fok számít. Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben jelentős előrelépéseket tapasztalunk, de még mindig nem vagyunk győztesek egyetlen ágazatban sem" – mondta.

"Ami különösen aggasztó, az a fosszilis gázzal történő energiatermelés növekedése annak ellenére, hogy alacsony költségű és egészségesebb alternatívák állnak rendelkezésre. Az olyan sokkhatások, mint a világjárvány és Oroszország ukrajnai inváziója következtében kialakult jelenlegi válság, nagyon világosan megmutatják, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra való hagyatkozás nemcsak az éghajlatra nézve káros, hanem komoly biztonsági és gazdasági kockázatokkal is jár" – tette hozzá Bill Hare, a Climate Analytics vezérigazgatója, aki szintén közreműködött a jelentés elkészítésében.

Volt azért néhány olyan részterület is, ahol biztató eredményekről tudtak beszámolni: a napenergia-termelés 2019 és 2021 között csaknem felével nőtt, míg

2021-ben az eladott új autók közel 10 százaléka már elektromos meghajtású volt.

Ez a 2020-as adatok megduplázódását jelenti.

Azt is megállapította a jelentés, hogy 460 milliárd dollárnyi további forrásra lenne szükség ahhoz, hogy a megjelölt területeken erőteljesen előrelépéseket lehessen elérni.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 10:19
×
×
×
×