eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Helyi lakosok próbálják megfékezni a lángokat a törökországi Manavgat közelében pusztító erdőtűz helyszínén 2021. július 30-án. Négyre emelkedett Törökországban a bozóttüzek halálos áldozatainak száma. A tűzoltók már harmadik napja küzdenek a lángokkal, amelyek 17 tartományban több mint hatvan helyen csaptak fel. Tucatnyi faluból kiköltöztették a lakosokat és néhány szállodából is a vendégeket meg a személyzetet az Égei- és a Földközi-tenger partján.
Nyitókép: MTI/AP

A klímaváltozás négyféle módon változtatja meg az időjárást

Európa 40 fok fölötti hőmérséklettel, aszályokkal és közlekedési nehézségekkel küzd: az extrém időjárási körülményeket a felmelegedés okozza.

Az iparosodás kezdete óta légkörünkben ragad az elégetett fosszilis üzemanyagok által létrehozott hő, ez a forróság nem egyenletesen oszlik el világszerte. A világ egyes területein hőségek képében tör ki ez a meleg - a folyamat, amennyiben nem korlátozzuk károsanyag-kibocsátásunkat, megállíthatatlan.

Időjárásunkat a klímaváltozás négyféle módon változtatja meg: először is a hosszabb és a korábbiaknál forróbb hőhullámok képében. Azáltal, hogy az átlagos hőmérséklet akár csak egy kicsit is magasabbá válik, a hőhullámok kiinduló és végpontja is magasabb hőmérséklettel jár, mint korábban, írja a BBC.

Lesz még rosszab is a helyzet

A brit meteorológiai szolgálat becslése szerint a szélsőséges hőség előfordulása tízszer valószínűbbé vált az éghajlatváltozás miatt, és ez tovább romolhat.

"Néhány évtized múlva ez idei egy meglehetősen hűvös nyárnak felelhet meg" – mondja Friederike Otto professzor, az Imperial College London klímakutatója. Mindezen túl a meleg időszakok hossza az elmúlt 50 évben több mint kétszeresére nőtt.

A hőhullámokat egy másik időjárási jelenség, a hőkupola hosszabbá és intenzívebbé teheti.

Hőkupolának azt nevezzük, amikor egy magas nyomású területen a forró levegő lefelé nyomódik és csapdába esik, ami miatt a hőmérséklet egy egész kontinensen felszökik. Napokra is megrekedhet e forró levegő egy területen, ahogy az Indiában és Pakisztánban történt idén – a két ország az év kezdete óta öt hőhullámon van túl. Májusban Jacobabadban 49 fokot is mértek, de a világ más tájain is olyan extrém magas hőmérsékleteket jegyeztek fel, amelyek a felmelegedés nélkül nem lettek volna lehetségesek.

A szárazságok is egyre gyakoribbak

Az intenzívebb forróság több szárazságot is hoz: két kánikula között kevesebb eső esik, így hamarabb kiszárad minden. Az emberek és a mezőgazdaság fokozódó vízigénye csak ront a helyzeten. Ezzel párhuzamosan több erdőtűz alakul ki – ezek oka csak részben az emberi beavatkozás. A szárazabb fa könnyebben kap lángra,

a tüzek pedig könnyebben terjednek.

Idén már nagyon korán megkezdődött az erdőtüzek szezonja, és júliusra igazán extrém mértékűvé is vált, emberek százainak életét követelve.

Az eső is lehet extrém

Amikor viszont eső esik, az is extrém körülmények között történik. Minél melegebb van, annál több vízgőz van a légkörben: ez több és hevesebb esőt eredményez, néha rövidebb idő alatt és kisebb területen. Idén már áradások sújtották Spanyolországot és Kelet-Ausztrália egyes részeit is. Brisbane-ben mindössze hat nap alatt az éves csapadékmennyiség közel 80 százaléka hullott,

Sydney-ben pedig alig több mint három hónap alatt az átlagos éves csapadékmennyiséget meghaladó mennyiségű eső esett.

Az időjárás világszerte mindig is nagyon változékony lesz - de az éghajlatváltozás ezeket a változásokat még szélsőségesebbé teszi. A kihívást az jelenti, hogy ezeket korlátozzuk, egyidejűleg alkalmazkodjunk is hozzájuk.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×