eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Young woman wearing face mask
Nyitókép: ER_Creative/Getty Images

Egy jól időzített áttöréses fertőzés védhet az omikron ellen

Japán kutatók szerint ha valaki hónapokkal oltásai felvétele után megfertőződött, az védettebb lehet az omikronnal szemben, mint aki az oltások után nem sokkal lett mégis beteg.

Azok az országok, amelyekben 2021 végén nagy számban következtek be nem omikron okozta áttöréses megbetegedések, előnyben lehetnek az omikronos hullám érkeztekor az egyelőre szakértői ellenőrzés előtt álló tanulmány szerint.

Japán lakossága elsősorban mRNS-vakcinákkal védett: Takeshi Arashiro, a tokiói Japán Nemzeti Fertőző Betegségek Intézetének kutatója kollégáival azt akarta megérteni, hogy az ország többnyire egyetlen forrásból származó immunitása miatt a lakosság különösen fogékony-e az omikronra. Eddig kevés áttöréses eset fordult elő, de attól tartanak, hogy amint az omikron nagy mértékben terjed el Japánban, egészen más lesz a kép.

A Nature cikke szerint a kutatócsoport olyan japánoktól gyűjtött antitesteket, akik két adag Pfizer-vakcinát kaptak, majd később megfertőződtek az alfa vagy a delta változattal. A kutatók megvizsgálták az antitesteknek azon képességét, hogy megvédjék a tenyésztett sejteket SARS-CoV-2 fertőzéssel szemben. Úgy találták, hogy a

az oltás és a fertőzés közötti idő hossza erős összefüggést mutatott azzal, hogy az egyén antitestjei mennyire jól védik a sejteket a fertőzéssel szemben, különösen az omikron esetében.

"Ez egy érdekes tanulmány" – mondta Jenna Guthmiller chicagói immunológus, aki óva int attól, hogy az eredmények szoros ok-okozatiságában higgyünk, de hozzátette, hogy összhangban vannak az immunológusok általános felfogásával arról, hogy az antitestválasz hogyan érik be idővel.

Az oltás antitesttermelés rohamához vezet, ahogyan egy fertőzés is tenné. Ha valaki nem sokkal az oltás után megfertőződik, ezek az antitestek valószínűleg még mindig keringenek a vérben, ahol kötődnek a vírushoz, és gyorsan elpusztítják.

Ha azonban valaki hónapokkal az oltás után fertőződik meg, az antitesteket a T-sejtes immunitás állítja elő. Amikor a szervezet ismét találkozik a kórokozóval, ezek a memóriasejtek szolgálatba lépnek,

lehetőségük van az antitestek finomítására,

így jobb védelmet nyújtanak a későbbi fertőzésekkel szemben.

Guthmillert az emlékeztető adagok kapcsán végzett hasonló kutatások érdekelnék igazán: ezt a japánok nem vizsgálták, de ő úgy véli, ezek adják a legjobb esélyt az országban az omikron elleni küzdelemben.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×