eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Nyitókép: Pixabay

Remény a malária ellen, veszettségnél is hatékony lehet: az mRNS-technológia jövője

Az évtizedek óta fejlesztett technológia esetében még csak a kezdetet jelentik a koronavírus elleni védőoltások: további vakcinák fehjlesztése előtt nyitotta meg az utat a mostani siker.

Az mRNS-oltások technológiáját leginkább Karikó Katalin és kutatótársa, Drew Weissmann nevéhez kötjük: Weissman kutatócsoportjának legutóbbi, mRNS-vakcina fejlesztéséről szóló áttekintése a Current Immunology című folyóiratban jelent meg 2020 márciusában, azaz az általa közölt eredmények a jelenlegi világjárvány és a technológia klinikai eredményei előtt születtek. Az ott leírt mRNS-vakcinák laborvizsgálatait rágcsálókon végezték: akkoriban úgy értékelték, az állatoknál tapasztalt figyelemre méltó immunogenitást nehéz megismételni emberi vizsgálatokkal.

Azóta a koronavírus elleni oltások kapcsán már kiderült, hogy ez mégis lehetséges: a munka így folytatható egyéb betegségekkel szemben fejlesztendő oltásokkal, írja a ChemistryWorld cikke.

Hatékonyabb lehet malária ellen a mostani oltásnál

Weissmannék legígéretesebb munkája a malária területén folyik: ez a betegség még mindig évente közel félmillió ember halálát okozza, főként öt év alatti gyermekekét. Az egyetlen, nemrégiben engedélyezett malária elleni vakcina, a Mosquirix négy oltásból álló sor, viszonylag alacsony hatékonysággal.

A Weissman és kollégái által választott mRNS egy olyan fehérjét kódol, amely az invazív stádiumú maláriaparazita burkán található. Stabil formáját a koronavírus elleni vakcinákban használtakhoz hasonló nanorészecskékbe zárták, és kimutatták, hogy

egerekben olyan erős immunválaszt vált ki, amely elég erős ahhoz, hogy a humán vizsgálatokban további vizsgálatokra alkalmas jelöltként szerepeljen.

Itt azonban még nem kell megállni: a Bill és Melinda Gates Alapítvány is fantáziát lát a technológiában, ezért dollártízmilliókat adott cégeknek, közte a Pfizer vakcináján a gyártóval dolgozó BioNTech-nek azért, hogy más, alacsony és közepes jövedelmű országokban endémiásan terjedő betegségekkel szemben fejlesszenek mRNS-vakcinákat. Az optimista Bill Gates 2021 januárjában azt nyilatkozta az USA Today-nek, hogy csak sokféle lipid-nanorészecskével kell foglalkozni, és azt jósolta, hogy öt éven belül új mRNS-vakcinákat lehet majd olcsón és még rövidebb idő alatt létrehozni, mint a SARS-CoV-2 genom szekvenálásától a lélegzetelállító sajtóközleményig eltelt 10 hónap.

A veszettség pusztításának végét jelentheti

A koronavírus által világszerte okozott pusztítás elsősorban abból ered, hogy a betegség nagyon fertőző; halálozási aránya még az oltatlanoknál is egy százalék alatti a fertőzöttek körében. A veszettség gyanakkor egy olyan vírusos betegség, amely a spektrum másik végén helyezkedik el. Az emberről emberre történő átvitel gyakorlatilag ismeretlen, maga a betegség is ritka, de mindössze

tizennégy emberről ismert, hogy túlélte a tünetek jelentkezését,

és nincs olyan vakcina, amely tartós védettséget biztosítana.

A veszettség fontos célpontja a vakcinafejlesztésnek, és jól kezelhető cél is, mivel a WHO pontosan meghatározta az immunválasz minimális szintjét.

A CureVac már jóval a koronavírus megjelenése előtt megkezdte egy mRNS alapú, veszettség elleni vakcina tesztelését: ez szokatlan módon stabilizálja a nukleinsavat anélkül, hogy módosítaná a nukleotidjait. A vakcinát lipid-nanorészecskékbe zárják, amelyek nagyon hasonlítanak a Pfizer és a Moderna által használtakhoz. Ez olyan immunválaszt eredményez, amely közelebb áll a kórokozó által létrehozott természetes immunválaszhoz: a vállalat nemrégiben tette közzé egy embereken végzett kísérlet első eredményeit, és kimutatta, hogy a vakcina biztonságos és erős immunválaszt vált ki.

"Mivel a veszettség mindig halálos kimenetelű, ezért homogén, természetes immunitással nem rendelkező populációval dolgozhatunk, ami megkönnyíti a vakcina értékelését"

- mondja Lidia Oostvogels, a CureVac alelnöke. A veszettségi program a világjárvány okozta szünet után most folytatódik.

Influenza ellen gyorsan készülhet

A következő betegség, amelyet az mRNS-vakcinatechnológia célba vesz, egy sokkal ismertebb betegség lehet: az influenza. Ebből évente új változatot kell előállítani az aktuálisan terjedő törzsekre optimalizálva, amihez idő kell, az mRNS-technológia használata azonban ezt lerövidíti.

Az nem valószínű, hogy minden "hiányzó" oltás problémájára megoldást ad ez a technológia, de lesznek fontos hiányok amelyeket megold. És ebben, bármilyen furcsa is, a pandémia akcelerátor-szereppel bír.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×