"Még ma sem teljesen világos, mi dönti el az agyban, hogy valamiből tartós emléknyom lesz, vagy gyorsan elhalványul az idő múltával. A kelleténél tartósabb emléknyomok komoly problémákat okozhatnak: a szorongásos megbetegedések, illetve az úgynevezett poszttraumatikus stressz szindróma fontos jellemzője, hogy a betegeknek kórosan erős emlékeik alakulnak ki. Ezektől nem tudnak szabadulni, és vissza-visszatérve folyamatos stresszt váltanak ki náluk" - olvasható az MTA csütörtöki közleményében.
Nyiri Gábornak és kutatócsoportjának új eredménye a memória rögzülésének megértésében hozhat tudományos áttörést. A kutatók egy olyan idegpályát találtak kísérleti egerek agyában, amely az agy ősi, részben ösztönös érzéseket kezelő részéből, az agytörzsből indul, és alapjaiban befolyásolja, hogy egy eseményt megjegyez-e az állat vagy sem.
A kutatást a Nemzeti Agykutatási Program támogatta.
(Nyíri Gáborral pénteken közlünk interjút a felfedezés részleteiről és jelentőségéről.)