Infostart.hu
eur:
362.16
usd:
310.65
bux:
150755.02
2026. augusztus 27. csütörtök Gáspár
Fellövik a Sencsou-23 ûrhajót fedélzetén három kínai ûrhajóssal az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Góbi sivatagban fekvõ Csiucsüan kilövõbázisról 2026. május 24-én. A háromfõs legénység - Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Li Csia-jing kutatási szakértõ – várhatóan hat hónapot tölt a mintegy 400 kilométeres magasságban keringõ Tienkung (Mennyei Palota) kínai ûrállomáson, ahol tudományos kísérleteket végeznek, karbantartási munkákat látnak el és ûrsétákat hajtanak majd végre.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

Egy különleges űrhajós miatt figyelhet most a világ Kínára – képek, videó

Kínai idő szerint vasárnap este 23 óra 8 perckor elindult a Sencsou–23 űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén az északnyugat-kínai Csiucsüan kilövőbázisról – jelentette a kínai állami média. Azóta már dokkoltak is a Mennyi Palota űrállomáson.

A háromfős legénység – Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Lai Ka-jing kutatási szakértő – várhatóan hat hónapot tölt a mintegy 400 kilométeres magasságban keringő Tienkung (Mennyei Palota) kínai űrállomáson, ahol tudományos kísérleteket végeznek, karbantartási munkákat látnak el és űrsétákat hajtanak majd végre.

Csu Jang-csu korábban már részt vett a Sencsou–16 küldetésben, míg Csang Cse-jüan és Lai Ka-jing most repül először a világűrbe. Csang korábban a kínai légierő pilótájaként szolgált.

A küldetés kiemelt szereplője Lai Ka-jing, aki korábban a hongkongi rendőrség műszaki szakértőjeként dolgozott. Ő az első hongkongi űrhajós, egyben az első kínai női civil, aki űrrepülésen vesz részt.

Csiucsüan, 2026. május 23.
Li Csia-jing, Csu Jang-csu és Csang Cse-jüan, a Sencsou-23 kínai ûrutazásban részt vevõ három kínai ûrhajós (b-j) az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Gobi-sivatagban fekvõ Csiucsüani Mûholdindító Központban tartott sajtótájékoztatón a tervezett indulás elõtti napon, 2026. május 23-án.
MTI/EPA/Andrés Martínez Casares
Csiucsüan, 2026. május 23. Li Csia-jing, Csu Jang-csu és Csang Cse-jüan, a Sencsou-23 kínai ûrutazásban részt vevõ három kínai ûrhajós (b-j) az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Gobi-sivatagban fekvõ Csiucsüani Mûholdindító Központban tartott sajtótájékoztatón a tervezett indulás elõtti napon, 2026. május 23-án. MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

A kínai űrügynökség (CMSA) szóvivője korábban közölte: a küldetés során az egyik űrhajós hosszú távú, egyéves űrbeli tartózkodást vizsgáló kísérletben is részt vesz.

A Tienkung űrállomáson jelenleg a Sencsou–21 személyzete tartózkodik: Csang Lu parancsnok, Vu Fej űrmérnök és Csang Hung-csang küldetésspecialista tavaly novemberben érkezett az állomásra. Az űrhajósok szombatig 203 napot töltöttek az űrben, amellyel új kínai rekordot állítanak fel a leghosszabb egybefüggő űrbeli szolgálat terén, miután áprilisban egy hónappal meghosszabbították küldetésüket.

A Sencsou-23 legénysége a következő napokban veszi át a szolgálatot a jelenlegi személyzettől, amely várhatóan május végén tér vissza a Földre.

Kína 2003-ban indította el első emberes űrmisszióját, azóta már eurómilliárdokat fektetett be űrprogramjába, és tervei között szerepel, hogy 2030-ra embert küld a Holdra is.

Címlapról ajánljuk
Két magyar is eltűnt Nepálban

Két magyar is eltűnt Nepálban

Súlyos áradások pusztítottak Nepál himalájai határvidékén, legalább 157 halálos áldozatot követelve, miközben több mint 380 ember hollétéről nem tudnak. Az eltűntek között két magyar állampolgárt is hivatalosan regisztráltak, és nem kizárt, hogy további magyarok is érintettek lehetnek. A magyar Külügyminisztérium és az újdelhi nagykövetség a nepáli hatóságokkal együttműködve követi az eseményeket, a kutató-mentő munkálatok nagy erőkkel zajlanak - közölte a tárca.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×