Vécsei László akadémikus elmondta, a négyéves program célja az ideg-, immun- és izomrendszer működésében a kinureninek szerepének vizsgálata. A távlati elképzelések között pedig olyan molekulák létrehozása szerepel, melyek ezen keresztül képesek e rendszerek működésének befolyásolására, új terápiás lehetőségeket nyitva.
A kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, részt vesznek az immunrendszer működésében, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában - közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) neurológiai klinikáját vezető professzor.
- A közelmúltban igazolták, hogy migrénes betegekben a rohamok alatt jelentősen megváltozik a kinurenin-anyagcsere.
- Szintén nemrég mutatták be, hogy a szklerózis multiplex kezdeti fázisában a kinureninek bomlástermékek vizsgálatával meghatározható milyen irányban alakul majd a betegség, segítve ezzel a megfelelő terápia kiválasztását.
- A Huntington-kór - a végtagok akaratlan mozgatásával járó veleszületett betegség - esetében is sikerült bizonyítani, hogy kialakulásában a kinurenin-anyagcserének komoly szerepe van - tudatta a projekt szakmai irányítását végző kutató.
A programban dolgozó szakemberek egy részének együttműködése több mint egy évtizedes múltra tekint vissza, amely eredményeként több szabadalom is született, a többi közt a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére - mondta Vécsei László.
Az 1,46 milliárd forintos uniós támogatást elnyerő projektben az SZTE három karáról 16, míg MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjából három kutatócsoport vesz részt. Az akadémikus hangsúlyozta, a szabadalmakhoz vezető kutatási eredmények, a szakmai publikációk megjelentetése mellett a program kiemelt célja a tudományos utánpótlás nevelése. A kezdeményezés segíti a tehetsége fiatalok Magyarországon tartását azzal, hogy értékes munkát végezhetnek és tudományos fokozatot szerezhetnek - tette hozzá.