„Az emberéhez hasonlóan a kutyák agya is egy balféltekei feldolgozást mutat a szavak értelmezésekor, és inkább jobbféltekei területet találtunk az intonáció feldolgozására” - mondta Andics Attila.
Az ELTE Etológiai Tanszékének tudományos munkatársa elmondta, a vizsgálat során dicsérő szavakat mondtak egy funkcionális mágneses rezonanciás képalkotó agyszkennerben mozdulatlanul fekvő kutyáknak. Azt tapasztalták, hogy más történik az agyukban, amikor dicsérő és más, amikor semleges hangsúllyal hallják ezeket. A vizsgálatot úgy is elvégezték, hogy a kutyák környezetében gyakran elhangzó, de számukra semmit nem jelentő kötőszavakat is mondtak, szintén különböző hangsúllyal.
„Azt találtuk, hogy az egységes beszédjelből a kutyák agya, épp úgy, ahogy az emberé, képes elkülönítve kiszedni a szó jelentésére, illetve az intonációjára vonatkozó információkat. Úgy tűnik, hogy a kutyának fontos az is, hogy mit és az is, hogy hogyan mondjuk” - összegezte Andics Attila.
Hozzátette, az már ismert, hogy a kutya agyában van egy úgynevezett jutalomközpont, ami akkor lép működésbe például, ha ételt, simogatást kap az állat. A vizsgálat kimutatta, hogy akkor is aktiválódik, amikor szóban és hangsúlyban, egyszerre, dicsérjük.
„Ebből nagyon izgalmas következtetéseket vonhatunk le arra nézve is, hogy az emberben hogyan alakult ki az evolúció során az a képesség, hogy szavakat használjon. Egy korábbi elképzelés szerint talán valamilyen speciális agyi mechanizmus kellett hozzá, a mostani eredmények azt mutatják, hogy azok az agyi mechanizmusok, amelyeket az ember használ a szavak feldolgozására, nagyon hasonlóak azokhoz, amit a kutyák” - fejtette ki Andics Attila.
„Ez azt sejteti, hogy ami a szavak használatát igazán speciálisan emberi jellegzetességgé teszi, az nem különös agyi képesség, hanem a tény, hogy rájöttünk, szavakat is lehet használni. Feltaláltuk a szavakat, ahogy a kereket, a pattintott követ is. Lehetőség nyílt előttünk a kommunikációra az intonáción felül is” - magyarázta az ELTE Etológiai Tanszékének tudományos munkatársa.
