Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

MOB: Kulcsár Krisztián kapta a legtöbb szavazatot a tisztújításon

Második fordulóra van szükség a MOB új elnökének megválasztásához.

166 szavazócédulát osztottak ki, vagyis 84 szavazattal lehet valaki elnök kedden.

Borkai Zsolt 53,

Szabó Bence 27, Kulcsár Krisztián 83 szavazatot kapott.

A második fordulós szavazás jelenleg zajlik.

Egyhangúlag elfogadták a riói beszámolót

A Magyar Olimpiai Bizottság keddi tisztújító közgyűlésén a tagok egyhangúlag elfogadták a különböző jelentéseket, így a riói nyári olimpiai szereplésről készült beszámolót is.

A közgyűlés a menetrend szerint először a MOB-tagságában történt változásokról döntött. A tagok közé egyhangú támogatás mellett bekerült többek között számos sportági szakszövetség elnöke, így Bienerth Gusztáv (úszás), Schmidt Gábor (kajak-kenu), Erdei Zsolt (ökölvívás), valamint Bartha Csaba MOB-főtitkár, Szabó Bence, Deutsch Tamás, Simicskó István, Hüttner Csaba, Wladár Csaba és Imre Géza.

Az olimpiai értékelést Fábián László sportigazgató néhány mondattal egészítette ki.

"Ha a szerepléssel nem is lehetünk maradéktalanul elégedettek, de jól sikerült olimpiát zártunk Rióban" - jelentette ki a sportigazgató, aki hozzátette: a tavalyi nyári játékokon az elsődleges cél a kvalifikációt tekintve legalább a londoni létszám elérése volt, amelyet véleménye szerint a 160 fővel maximálisan sikerült elérni. Fábián László szerint elvárás volt a 22-23 sportágban való részvétel, s úgy érzi, a 21 kvalifikált sportággal ezt "szépen teljesítettük". Kitért arra is, hogy a csapatsportágakban volt némi hiány, ugyanakkor olyan sportágakban - például tollaslabdában - is szerepelt versenyző az olimpián, amelyben Magyarország nem tartozik a meghatározó nemzetek közé.

A MOB-tagoknak kiküldött írásos beszámolóban az szerepel:

a magyar csapat Rióban várakozáson felül teljesített, amelyre Borkai Zsolt elnök szerint minden magyar ember büszke lehet.

A beszámoló kitér arra, hogy Magyarország az éremtáblázaton 8 arany-, 3 ezüst- és 4 bronzéremmel a 12., a pontversenyben 110 ponttal a 16. helyen végzett, miközben az elvárás mindkét esetben az első húszba kerülés volt.

Az anyag szerint soha nem fordult még elő, hogy - Hosszú Katinka és Kozák Danuta révén - két magyar is az olimpia legeredményesebb tíz sportolója közé került. Magyarország a lakossághoz viszonyított aranyak és az érmek számár tekintve az első, a GDP-hez viszonyítva pedig Kenya mögött a második helyen végzett.

A magyar csapat szereplése ugyanakkor ellentmondásos is volt - olvasható még az írásos beszámolóban, - hiszen a riói szereplés 19 ponttal elmaradt a londonitól, s ezúttal nyolc sportág helyett csak négy - úszás, vívás, atlétika, kajak-kenu - tudott érmet szerezni. Az egyéni sportágban a tervezett 117-hez képest 134 fő kvalifikált, csapatban viszont csak a két vízilabda-válogatott tudott kijutni az olimpiára, kézilabdában a TAO-támogatás ellenére sem sikerült ez. A három legeredményesebb sportág - úszás, vívás, kajak-kenu - most is messze kiemelkedett a sportágak közül. A 15 éremből 14, 110 pontból 93 nekik köszönhető, ez utóbbi a nemzetek pontversenyében a 20. helyhez lett volna elegendő.

A beszámoló szerint sajnálatos, hogy a 2013 őszén elindult Kiemelt Sportágfejlesztési Program 16 kedvezményezettje közül az asztalitenisz, az evezés, a kerékpár, az ökölvívás, az öttusa és a torna sem tudott pontot szerezni. Az ellentmondásos eredmények a tervezés, a felkészítés és a finanszírozás terén is korrekciókat igényelnek. Az értékelés leszögezi, hogy indokolt lenne a sportági kör felülvizsgálata.

Az eredményesség sportágak között és azokon belül is rendkívül vegyes és ellentmondásos képet, és nem ritkán alacsony értéket mutat.

A KSF által biztosított plusz források legtöbbször a mennyiségi mutatók javítását szolgálták. A korábbi, változatlanul hagyott feladatellátásokra jutott nagyobb összegű támogatás, ritkán jelentek meg olyan elemek, amelyek tartalmi megújítást tartalmaztak. Akár a létszámokra, akár pedig az eredményekre vetített fajlagos költségek nagy szórást mutatnak, ezek alapján indokolt a KSF támogatási rendszerének korrekciója. A támogatott feladatok között gyakrabban kell megjeleníteni azokat az elemeket, amelyek a szakmai innovációt szolgálják - olvasható a riói beszámolóban.

A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az elnökség 2016. évi szakmai beszámolóját, a könyvvizsgálói jelentést, a 2016. évi pénzügyi beszámolót, a 2017. évi költségvetés tervezetét,valamint egy tartózkodás mellett a felügyelő bizottság jelentését.

A tagság ugyancsak egyhangúlag jóváhagyta a júliusi győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválon történő részvételről és a küldöttség összetételéről szóló előterjesztést, továbbá döntött a 2018-as pjongcsangi téli olimpiai játékokon történő részvételről.

Ezután kerül sor a tisztújításra.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×