Infostart.hu
eur:
379.49
usd:
321.83
bux:
131704.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Magyar mérgesballada mától a mozikban

Magyar mérgesballada mától a mozikban

Csütörtöktől látható a mozikban Kostyál Márk első nagyjátékfilmje, a Kojot. A vidéki faluban játszódó történet főszereplője egy fővárosból érkezett fiú, akinek meg kell küzdenie a helyi Döbrögivel, hogy jogos örökségéhez hozzájusson.

A film címe azért Kojot, mert olyan már van, hogy Farkas – fogalmazott a rendező. Kostyál Márk hozzátette, a film készítése közben végig arra „rugózott”, nem lehetünk az életünkben menekülő állatok, muszáj ragadozóvá válni, hogy a farkastörvények közepette talpon maradjunk.

A történet eredetéről Kostyál Márk elmondta: „amikor nagyon nem ment a szekér szakmailag, örököltem egy földet a nagymamámtól. Elkezdtem építkezni, amihez rettenetesen sok segítséget kaptam, barátoktól, családtól. Ahogy haladt előre a dolog, olyan, elmondott történetekbe ütköztem, amikből kiderült, hogy nem fenékig tejfel az építkezés. Aztán a saját bőrömön is megtapasztaltam, milyen az, amikor lassan mennek a dolgok, sok nehézség van, főleg bürokratikus. Belekerültem egy-két keményebb helyzetbe is, olyanba is, ami aztán a filmben is van, hogy márpedig itt nem lesz ház, ha felépítem, eldózerolják – ígérték.”

Magyar mérgesballada mától a mozikban

A filmrendező nem szereti a műfaji kategorizálást, jelezte, sokféle műfajú film van rá hatással, a Kojotról azt mondta, crossover, ami annyi jelent, hogy alapvetően dráma, amiben rengeteg más elem is van: humor, agresszió és tele van a dramaturgiába épülő akciójelenetekkel is.

„Mérgesfilmnek aposztrofálom, költői pillanataiban pedig egy balladának,

ami arról szól, hogy nem szeghetjük le a fejünket.”

Magyar mérgesballada mától a mozikban

Kostyál Márk kiemelte, azért nem akarta az első filmjét ismert színészekkel készíteni, hogy ne legyen jelentésük.

„Nem látta őket a nagyközönség, nem tudja azonosítani őket semmilyen szerepükkel.”

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×