Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Nyitókép: Unsplash

Donald Trump kiadta a parancsot: stratégiai kriptoalapot kell létrehozni

Habár az elnök korábban kifejezetten ellene volt a kriptoeszközöknek, most mégis ezekkel diverzifikálná az Egyesült Államok stratégiai tartalékát.

Kriptotartalék létrehozását jelentette be vasárnap Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A stratégia tartalékban nem csak a bitcoin, hanem több más kriptovaluta került bele. A kriptotőzsdék sokszor ellentétesen mozognak a hagyományos tőzsdékkel, a befektetők ezért is szeretik ezeket az eszközöket.

„Néhány évvel ezelőtt Donald Trump még nagy ellensége volt a kriptoeszközöknek, gyakorlatilag azt mondta, hogy a bitcoin egy átverés. Aztán jött az elnökválasztási kampány, amiben már kriptobarát elnökjelöltként mutatta be magát, egyrészt mert ezzel széles választóközönséget tudott megnyerni magának, másrészt a kriptoközösség vezetői is komoly összegekkel támogatták a kampányát” – mondta Nagy Viktor az InfoRádióban.

A Portfolio elemzője hozzátette, Donald Trump már a kampánya során is jelezte, hogy stratégiai kriptotartalékot hozna létre, tehát az ötlet nem új, viszont az elmúlt hónapokban nem sok információ érkezett ezzel kapcsolatban, és a befektetők türelmetlenné váltak. Ennek tudható be, hogy a kriptoeszközök esésnek indultak. A folyamat múlt vasárnapig tartott, amikor Donald Trump két üzenetet tett közzé:

az egyikben utasította az elnöki munkacsoportot a kriptotartalék létrehozására, a másodikban pedig közzétette, hogy a stratégiai tartalék alapja a bitcoin és az ethereum lesz.

Az elemző azt mondta, még ezekkel az információkkal együtt is több a kérdés, mint a válasz. Annyit már lehet tudni, hogy öt kriptovaluta, a bitcoin, az ethereum, a cardano, a solana és a ripple lesz benne a stratégiai alapban, valamint az is ismert, hogy Donald Trump célja, hogy az Egyesült Államokat a kriptoipar központjává tegye, e téren is a világelsőség a célja.

„Amit viszont nem tudunk, hogy mekkora lesz ez az alap, milyen időtávlatban tervezik feltölteni, illetve, hogy honnan származik majd a kriptovaluta” – hangsúlyozta Nagy Viktor. Utóbbira két forgatókönyv létezik: egyfelől vagy a piacon veszi meg az állam adófizetői pénzből, vagy pedig korábbi bűnüldözési akciók során lefoglalt kriptovalutákból származhat a volumen.

A Portfolio elemzője szerint a tartalék létrehozásának célja a diverzifikáció, hogy többféle eszköz legyen a stratégiai alapban. Azt azonban hozzátette, hogy a kriptoeszközökről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján az értékük nem feltétlenül korrelál más tőkepiaci mozgásokkal, tehát

a diverzifikációra azért is alkalmasak, mert amikor adott esetben a múltban más területeken esés is volt tapasztalható, a kriptovaluták nem követték azt.

Az elemző megjegyezte, a befektetők többek között ezért is szeretik ezeket az eszközöket.

Nagy Viktor arról is beszélt, hogy az ilyen jellegű stratégiai alap létrehozása még egyáltalán nem bevett gyakorlat a világban.

„Bizonyos országok ugyan elfogadják fizetőeszközként a bitcoint, de nagyobb tartalékot még senki nem hozott létre kriptoeszközökből. Németország egy darabig rendelkezett némi kriptoalappal, de a készletet hamar leépítették. Vagyis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok most bárkivel is versenyre szeretne kelni, ebben a döntésben ez nem volt szempont” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×