Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Nyitókép: Unsplash

Donald Trump kiadta a parancsot: stratégiai kriptoalapot kell létrehozni

Habár az elnök korábban kifejezetten ellene volt a kriptoeszközöknek, most mégis ezekkel diverzifikálná az Egyesült Államok stratégiai tartalékát.

Kriptotartalék létrehozását jelentette be vasárnap Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A stratégia tartalékban nem csak a bitcoin, hanem több más kriptovaluta került bele. A kriptotőzsdék sokszor ellentétesen mozognak a hagyományos tőzsdékkel, a befektetők ezért is szeretik ezeket az eszközöket.

„Néhány évvel ezelőtt Donald Trump még nagy ellensége volt a kriptoeszközöknek, gyakorlatilag azt mondta, hogy a bitcoin egy átverés. Aztán jött az elnökválasztási kampány, amiben már kriptobarát elnökjelöltként mutatta be magát, egyrészt mert ezzel széles választóközönséget tudott megnyerni magának, másrészt a kriptoközösség vezetői is komoly összegekkel támogatták a kampányát” – mondta Nagy Viktor az InfoRádióban.

A Portfolio elemzője hozzátette, Donald Trump már a kampánya során is jelezte, hogy stratégiai kriptotartalékot hozna létre, tehát az ötlet nem új, viszont az elmúlt hónapokban nem sok információ érkezett ezzel kapcsolatban, és a befektetők türelmetlenné váltak. Ennek tudható be, hogy a kriptoeszközök esésnek indultak. A folyamat múlt vasárnapig tartott, amikor Donald Trump két üzenetet tett közzé:

az egyikben utasította az elnöki munkacsoportot a kriptotartalék létrehozására, a másodikban pedig közzétette, hogy a stratégiai tartalék alapja a bitcoin és az ethereum lesz.

Az elemző azt mondta, még ezekkel az információkkal együtt is több a kérdés, mint a válasz. Annyit már lehet tudni, hogy öt kriptovaluta, a bitcoin, az ethereum, a cardano, a solana és a ripple lesz benne a stratégiai alapban, valamint az is ismert, hogy Donald Trump célja, hogy az Egyesült Államokat a kriptoipar központjává tegye, e téren is a világelsőség a célja.

„Amit viszont nem tudunk, hogy mekkora lesz ez az alap, milyen időtávlatban tervezik feltölteni, illetve, hogy honnan származik majd a kriptovaluta” – hangsúlyozta Nagy Viktor. Utóbbira két forgatókönyv létezik: egyfelől vagy a piacon veszi meg az állam adófizetői pénzből, vagy pedig korábbi bűnüldözési akciók során lefoglalt kriptovalutákból származhat a volumen.

A Portfolio elemzője szerint a tartalék létrehozásának célja a diverzifikáció, hogy többféle eszköz legyen a stratégiai alapban. Azt azonban hozzátette, hogy a kriptoeszközökről azt mindenképpen érdemes tudni, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján az értékük nem feltétlenül korrelál más tőkepiaci mozgásokkal, tehát

a diverzifikációra azért is alkalmasak, mert amikor adott esetben a múltban más területeken esés is volt tapasztalható, a kriptovaluták nem követték azt.

Az elemző megjegyezte, a befektetők többek között ezért is szeretik ezeket az eszközöket.

Nagy Viktor arról is beszélt, hogy az ilyen jellegű stratégiai alap létrehozása még egyáltalán nem bevett gyakorlat a világban.

„Bizonyos országok ugyan elfogadják fizetőeszközként a bitcoint, de nagyobb tartalékot még senki nem hozott létre kriptoeszközökből. Németország egy darabig rendelkezett némi kriptoalappal, de a készletet hamar leépítették. Vagyis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok most bárkivel is versenyre szeretne kelni, ebben a döntésben ez nem volt szempont” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa gazdasági problémája nem az, hogy összeomlóban van, hanem az, hogy termelékenység tekintetében már három évtizede egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól – állítja Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadását követően a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai munkaerőpiacok szerepe a termelékenységi problémákban nem kap kellő figyelmet, figyelmeztetett arra, hogy több kormány fokozatosan elveszíti a gazdasági növekedés költségvetési eszközökkel történő ösztönzésének képességét, és hangsúlyozta: Európának végső soron sokkal mélyebb politikai integrációra lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni gazdasági és geopolitikai súlyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×