A brit miniszterelnök szerint Ukrajnát olyan helyzetbe kell hozni, hogy a lehető legerőteljesebb pozícióból kezdhessen tárgyalásokat az oroszok elleni háború befejezéséről. Az MTI összefoglalója szerint Keir Starmer a londoni City polgármestere, a Lord Mayor hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: ha Oroszország győz, a világ többi önkényuralmi rendszerének vezetői is úgy hihetik, hogy követhetik Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját. A munkáspárti brit kormányfő szerint minél tovább nyomulnak előre az orosz fegyveres erők, annál közelebb kerül a fenyegetettség Európához.

Keir Starmer kijelentette: folytatni kell Ukrajna önvédelmi küzdelmének támogatását mindaddig, amíg erre szükség van, annak érdekében, hogy Ukrajna a lehetséges legerőteljesebb helyzetből kezdhessen tárgyalásokat, és biztosíthassa az igazságos, tartós béke létrejöttét saját feltételei alapján. Nagy-Britannia eddig 12,8 milliárd font (6400 milliárd forint) támogatásban részesítette Ukrajnát, és ebből 7,8 milliárd fontot tett ki a katonai támogatás. London a 2024-2025-ös pénzügyi évre további 3 milliárd font finanszírozást hagyott jóvá Ukrajna számára, és a 2030-2031-ig terjedő időszakra is évi 3 milliárd font értékű segítségnyújtást helyezett kilátásba.

Keir Starmer azonban a Lord Mayor hagyományos idei bankettjén elmondott beszédében tett először hivatalosan utalást arra, hogy a brit kormány által nyújtott támogatások céljai között szerepel Ukrajna felkészítése is a békéről szóló tárgyalásokra.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a napokban maga is kijelentette: mindent megtesz annak érdekében, hogy jövőre véget érjen a háború. Az ukrán államfő a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban utalást tett bizonyos mértékű kompromisszumkészségre, kijelentve: ha Ukrajna véget akar vetni a háború "forró szakaszának", akkor a NATO védőernyője alatt létrejövő tűzszünetre van szükség, de

ezt a védőernyőt egyelőre a Kijev által ellenőrzött ukrajnai területekre kell kiterjeszteni, az orosz megszállás alatt lévő térségek visszaszerzéséről pedig később diplomáciai úton lehetne dönteni.

Közben kedden és szerdán tanácskozást tartanak Brüsszelben a NATO-tagállamok külügyminiszterei. A megbeszélésen kiemelt téma Ukrajna fegyveres és pénzügyi támogatása, ami nagyban függ attól, hogy a januárban a Fehér Házba visszatérő Donald Trump milyen lépéseket tesz az ügyben. A kérdést illetően éles véleménykülönbségek vannak, mivel egyes tagállamok szerint Ukrajna támogatása vagy meghívása a NATO-ba egy újabb lépcsőfokot jelentene az eszkalációra nézve, míg mások szerint ez döntő elrettentés lenne Moszkvának. „Így szoktak kezdődni a háborúk” – közölte a hvg.hu egy NATO-forrásra hivatkozva.

Az illetékes kiemelte: várhatóan a Benelux országok, a britek, az északi tagállamok és az Egyesült Államok is újabb támogatást jelent be Ukrajnának, míg a balti államok feltehetően inkább kivárnak, hogy Donald Trump elnöksége milyen változásokat hozhat.

A Reuters több diplomatára hivatkozva azt írja, hogy

a NATO külügyminiszteri találkozóján nem fogják meghívni Ukrajnát a katonai szövetségbe, így azonban hetekbe-hónapokba telhet, mire konszenzusra jutnak.

Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot”, ennek ellenére nem történt előrelépés.

A The Kyiv Independent emlékeztet: Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter a múlt héten arra kérte kollégáit, hogy a brüsszeli találkozón küldjenek meghívót Kijevnek a NATO-hoz való csatlakozásra. A politikus hangsúlyozta: az eszkaláció bármikor bekövetkezhet, amelynek példájaként az Oresnik-típusú közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták használatát és az észak-koreai csapatok megjelenését nevezte meg.

Az elmúlt héten Volodimir Zelenszkij is javasolta a háború forró szakaszának lezárását, cserébe azonban az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozást kérte országának. Megjegyezte, hogy belépésük nem jelentené a NATO-tagországok részvételét az orosz–ukrán háborúban. Mark Rutte, a szövetség főtitkára azonban a Financial Timesnak adott interjújában elárulta, hogy

az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelése fontosabb, mint Kijev NATO-ba való belépése.

Az ukrán külügyminisztérium pedig hivatalos közleményében tudatta, hogy Kijev nem fogadja el a Nyugat által nyújtott „biztonsági garanciákat” a háború lezárása végett, ragaszkodnak a NATO-tagsághoz. A kérdés azért aktuális, mert Donald Trump megválasztott amerikai elnök stábja egy olyan béketervet állított össze, melynek fejében megtagadnák Ukrajnától a NATO-tagságot, de „biztonsági garanciákat” akarnak ígérni a kelet-európai országnak az orosz agresszió ellen. Erre reagáltak most az ukránok azzal, hogy nem fogadják el ezeket a garanciákat a NATO-tagság helyett – írja a Portfolio.

Az ukrán külügyi tárca a budapesti memorandum 30. évfordulójához közelítve kiemelte: az 1994-es egyezmény már bizonyította, hogy az ilyen „biztonsági garanciák” teljesen értelmetlenek, mivel Ukrajna akkor feladta atomfegyvereit, Vlagyimir Putyin mégis elindította invázióját 2022 februárjában, a háború pedig gyakorlatilag már 2014 óta tart.

„Egy olyan európai biztonsági keretrendszer, amely háttérbe szorítja Ukrajna érdekeit, ahelyett, hogy figyelembe venné azokat, biztosan meg fog bukni”

– áll az ukrán külügyminisztérium közleményében.

Az ukrán vezetés tehát továbbra is azon az állásponton van, hogy kizárólag a NATO-tagság rettentheti el Oroszországot. Kijev szerint az egyik fő oka annak, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát az volt, hogy Moszkva úgy látta, az ukránok NATO-tagsága súlyos veszélyt jelent az orosz érdekekre nézve. A közlemény szerint nagyon valószínű, hogy Oroszország nem fogja felfüggeszteni Ukrajna támadását, amíg nem fogad a megtámadott ország semlegességet. A Portfolio idézett cikkében ugyanakkor az is olvasható, hogy Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese korábban arról is beszélt, hogy ha Ukrajna nagy részét megszállja az orosz hadsereg, a megmaradt néhány nyugati várost vagy országrészt akár be is vehetnék a NATO-ba. Medvegyev idén tavasszal, a szövetségi oktatási maratonon tartott kiselőadást, ahol a háta mögé egy képzeletbeli, feldarabolt Ukrajna volt kivetítve. „Annak az elképzelésnek, hogy Ukrajna nem Oroszország, örökre el kell tűnnie. Ukrajna kétségkívül Oroszország” – mondta akkor a volt elnök. A kivetítőn Ukrajna nagy része orosz területként van feltüntetve, a nyugati megyéket pedig a volt orosz vezető felosztotta Lengyelország, Románia és Magyarország között.