Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztató tart az EU-tagországok állam-, és kormányfőinek csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. október 17-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Zelenszkij ukrán elnök most egyszerre szól Amerikához és az EU-hoz

A NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadjuk, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik - vélekedik.

Még mindig maradt idő, hogy az Egyesült Államok meggyőzze az európai "szkeptikusokat" arról, hogy Ukrajnát meg kell hívni a NATO-ba - hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap kijevi sajtótájékoztatóján.

Mint elmondta: a NATO-meghívásnak Ukrajna egész területére kell vonatkoznia, de elfogadja, hogy az észak-atlanti szövetség védőernyője nem lenne alkalmazható a megszállt térségekre, amíg a háború zajlik.

A kijevi látogatáson lévő António Costa, az Európai Tanács elnöke gyors előrelépést helyezett kilátásba az európai uniós csatlakozási folyamatban Ukrajnának. Az ígérte, hogy 2025 első félévében legalább két tárgyalási fejezetet megnyitnak. Costa mindemellett további uniós segítséget és Oroszország elleni szankciókat is ígért. Közölte, hogy jövőre a zárolt orosz vagyon hozamainak terhére havonta 1,5 milliárd euró támogatást akarnak nyújtani.

Kaja Kallas, az EU új külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, aki elkísérte Costát Kijevbe, "nagyon-nagyon komoly" helyzetről beszélt az ukrajnai hadszíntéren. "Világos azonban, hogy Oroszország számára is nagyon magas az ár" - tette hozzá.

Kallas kijelentette továbbá, hogy a NATO-tagság volna a legerősebb biztonsági garancia a kijevi vezetés számára. Az EU vezető diplomatája beszélt arról is, hogy egy esetleges tűzszünet ellenőrzésénél nem lenne szabad kizárni európai csapatok Ukrajnába küldését.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×