Infostart.hu
eur:
385.25
usd:
331.73
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Getty Images

Az ezüst még az aranynál is jobban szárnyal

Csúcsokat döntöget ennek a nemesfémnek az ára, amelyet az iparban szoktak felhasználni – mondta el Juhász Kristóf, a Conclude Zrt. cégvezetője az InfoRádióban.

Hétfőn az ezüst történelmi rekordot döntött, míg az arany ára hathetes csúcsra emelkedett – írta meg a Portfolio. Az ezüst szerepe a befektetési eszközökben is erősödött az elmúlt hónapokban – kommentálta Juhász Kristóf, a Conclude Zrt. cégvezetője az InfoRádióban.

Az ezüst szárnyalását jól érzékelteti, hogy az év elején még 90-100 unciányi ezüstöt kellett adni egy uncia aranyért, most már kevesebb, mint 75 unciányi kell egy ilyen arany-ezüst csereüzlet esetén. Ha devizapárként tekintünk az arany-ezüst kettősre, akkor az látható, hogy

az ezüst sokat erősödött az arannyal szemben is annak ellenére, hogy az arany az idei évben várhatóan az egyik legjobban teljesítő eszköz lesz

– magyarázta Juhász Kristóf.

Az ezüst szárnyalása két tényezővel indokolható, az első a „technikai kép”. Az elmúlt néhány hónapban ugyanis az ezüst árfolyama rendkívül hasonló pályát mutatott be, mint az arany a tavalyi, illetve az idei évben. Ez azt vetítheti előre, hogyha a 60 dollár/unciánál húzódó lélektani határt át tudja vinni az ezüst árfolyama, akkor rövid időn belül akár a 70-80 dollár közötti árfolyam sem lenne elképzelhetetlen – tette hozzá a cégvezető.

Juhász Kristóf hozzátette, hogy az ezüst ritkán viselkedik az aranyhoz hasonló menedékeszközként, inkább ipari felhasználású fémként lehet rá tekinteni. Bekerült a kritikus nemesfémek közé, ezáltal az USA-ba importált ezüst várhatóan mentességet fog kapni a vámok alól. Ennek azért van nagy jelentősége, mivel ezüstöt nagyrészt Mexikóból, Kínából, Chiléből, illetve Oroszországból lehet beszerezni.

Az USA-ban van egy-kettő ezüstbánya, de nem jelentős a kitermelés

– tette hozzá a cégvezető.

Ez a „kritikusfém-sztori” hajtja az ezüst árát, másrészt pedig az is tény, hogy 5 éve deficites az ezüstpiac. Ez azt jelenti, hogy ötödik éve nem képes a termelés kielégíteni a keresletet. A cégvezető kiemelte, hogy

az ezüst piaca az aranyéhoz mérten nagyon kicsi, elenyésző méretű.

A nemesfém-piac teljes globális napi forgalmának 90 százalékáért az arany felel, és mindössze 5 százalékáért az ezüst. A maradék pár százalékon a platina csoportba tartozó nemesfémek osztoznak.

Ezen piac kis méretű, relatíve kisebb összeggel, pár milliárd dollárral is meg lehet hajtani a „szürke” nemesfémek árát, így például az ezüstét is. Az ezüstre allokált kitermelői és finomítói kapacitások is nagyon korlátozottak a piac kis mérete okán. Nehéz tehát találni olyan bányacéget, vagy finomítót, amely megfelel a nemzetközi standardoknak – magyarázta Juhász Kristóf.

Mind a bányászat, mind pedig a finomítók esetén kiegészítő termék az ezüst

– emelte ki a cégvezető.

Emellett jelenleg, mint fogalmazott, minden nemesfémpiaci szakértő azt találgatja, a nemesfémpiaci központnak számító Londonban a trezorokban mennyi szabad ezüstkészlet maradhatott. A föld alatt egymilliárd unciányi ezüst szokott lenni, ehhez képest most 16 százalékkal alacsonyabb készlet áll rendelkezésére. Mindössze 844 millió unciányi ezüstöt lehet (elviekben) kapni jelenleg Londonban – tette hozzá Juhász Kristóf.

Az, hogy kapni lehet, „nagyon kérdőjeles”, hiszen lehetséges, hogy ennek a készletnek mindössze 20-30 százaléka szabad, a cégvezető azt sem zárta ki, hogy valójában mindössze 5-10 százaléka. Kiemelte, hogy az ezüstnek például a jegybanki tartalékképzésben sincs olyan hangsúlyos szerepe, mint az aranynak. Mexikó az egyik ország azon kevés közül, ahol a jegybank ezüstöt vásárol.

Összességében viszont a nemesfém-befektetők is keresik az olcsóbb termékeket, és így „rögtön adja magát”, hogy ezüstbe allokáljanak pénzt. Az intézményi befektetők is ráébredtek arra, hogy „véges termékről” van szó, és nem látszik, hogy a napelemekben felhasznált ezüst, amely 15-20 évre lekötésre kerül, mikor érkezne vissza.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×