Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.89
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Itamár Bengvír, az új izraeli kormány nemzetbiztonsági minisztere sajtóértekezletet tart Jeruzsálemben 2023. január 24-én. Bengvír bejelentette, hogy új nemzeti önkéntes egység létrehozásával meg akarja erősíteni az izraeli rendőrséget.
Nyitókép: Itamár Bengvír, az új izraeli kormány nemzetbiztonsági minisztere sajtóértekezletet tart Jeruzsálemben 2023. január 24-én. MTI/EPA/Abir Szultan

Az izraeli biztonsági kabinet is szavazott a libanoni Hezbollahhal kötött tűzszünetről

Az izraeli biztonsági kabinet kedd este megszavazta a libanoni Hezbollahhal a tűzszünetet, ami szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lép életbe.

A kabinetben tíz igen szavazattal és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter egyetlen ellenszavazatával fogadták el az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet ellen közel tizennégy hónapja tartó harcok beszüntetését.

A Hezbollah az iszlamista Hamász terrorszervezet támogatására 2023. október 8-án csatlakozott az Izrael elleni háborúhoz, egy nappal a Hamász meglepetésszerű terrortámadása után.

„Izrael nagyra értékeli az Egyesült Államok hozzájárulását a fegyvernyugvás elérésének folyamatához, és fenntartja a jogát, hogy fellépjen a biztonságával szembeni bármilyen fenyegetés ellen" – emelte ki a miniszterelnöki hivatal közleményében.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök felsorolta az okokat, melyek miatt a tűzszünet mellett döntött, beleértve a "fegyverzet érkezésének késedelmét, amely hamarosan megoldódik", de nem szólította fel az Izrael északi részén élőket, hogy térjenek vissza otthonaikba.

A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel: 1. A Hezbollah és más libanoni fegyveres csoport nem hajt végre támadó akciót Izrael ellen. 2. Izrael sem hajt végre támadó katonai lépést libanoni célpontok ellen földön, levegőben és a tengeren. 3. Izrael és Libanon elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. számú határozatának jelentőségét.

4. Ezek a kötelezettségvállalások nem zárják ki Izrael és Libanon önvédelemhez való jogának gyakorlását. 5. Dél-Libanonban csak a hivatalos libanoni biztonsági erők és hadsereg lesz fegyveres szervezet, amely fegyvert hordhat vagy haderőt működtethet.

6. Fegyverek vagy fegyverekkel kapcsolatos anyagok Libanonban történő értékesítése, szállítása és gyártása a libanoni kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll. 7. Le kell szerelni minden, fegyverek és fegyverekhez kapcsolódó anyagok gyártását végző, nem engedélyezett létesítményt.

8. Felszámolnak minden, a kötelezettségnek nem megfelelő katonai infrastruktúrát és bázist, és elkoboznak minden engedély nélküli fegyvert. 9. Létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését.

10. Izrael és Libanon jelentést nyújt be ennek a bizottságnak és az UNIFIL (ENSZ békefenntartó) haderőnek ezen kötelezettségvállalások esetleges megsértéséről. 11. Libanon hivatalos biztonsági és katonai erőket telepít a határ mentére, és a Dél-Libanont elkülönítő vonal átkelőhelyeihez a rendezési terv szerint.

12. Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre. 13. Az Egyesült Államok előmozdítja a közvetett tárgyalásokat Izrael és Libanon között egy elismert szárazföldi határ kijelölése érdekében.

A megállapodás hatvannapos tűzszünetet határoz meg Izrael és Libanon között, mely időszak alatt a Hezbollahnak teljes egészében ki kell vonulnia az izraeli határ térségéből a Litani folyótól északra, s a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg (IDF) fokozatos kivonulásával egy időben.

Az egyezmény az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi felügyelet alatt áll. Az ideiglenes megállapodás később véglegessé válik, és az Izrael és Libanon közötti szárazföldi határ kijelöléséről szóló tárgyalások alapját fogja képezni.

Izraeli követelésre a megállapodásnak melléklete egy amerikai garancialevél, miszerint Izraelnek joga lesz fellépni Libanonban az egyezmény megsértése esetén.

Címlapról ajánljuk

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az ukrán parlament szerdán a 34 éves Mihajlo Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek, azzal a céllal, hogy technológiai innovációval erősítse meg a hadsereget a közel négy éve tartó háború újabb nehéz szakaszában. Feladata lesz gyors döntéseket hozni az ország légterének védelme, a frontvonal ellátásának megerősítése és az orosz előrenyomulást megállító technológiai megoldások bevezetése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, miután az orosz támadások miatt Kijevben százezrek maradtak áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×