Infostart.hu
eur:
387.66
usd:
330.63
bux:
109547.02
2025. december 19. péntek Viola
Itamár Bengvír, az új izraeli kormány nemzetbiztonsági minisztere sajtóértekezletet tart Jeruzsálemben 2023. január 24-én. Bengvír bejelentette, hogy új nemzeti önkéntes egység létrehozásával meg akarja erősíteni az izraeli rendőrséget.
Nyitókép: Itamár Bengvír, az új izraeli kormány nemzetbiztonsági minisztere sajtóértekezletet tart Jeruzsálemben 2023. január 24-én. MTI/EPA/Abir Szultan

Az izraeli biztonsági kabinet is szavazott a libanoni Hezbollahhal kötött tűzszünetről

Az izraeli biztonsági kabinet kedd este megszavazta a libanoni Hezbollahhal a tűzszünetet, ami szerda hajnalban, helyi idő szerint 4 órakor lép életbe.

A kabinetben tíz igen szavazattal és Itamár Bengvír nemzetbiztonsági miniszter egyetlen ellenszavazatával fogadták el az Iránból támogatott libanoni síita Hezbollah terrorszervezet ellen közel tizennégy hónapja tartó harcok beszüntetését.

A Hezbollah az iszlamista Hamász terrorszervezet támogatására 2023. október 8-án csatlakozott az Izrael elleni háborúhoz, egy nappal a Hamász meglepetésszerű terrortámadása után.

„Izrael nagyra értékeli az Egyesült Államok hozzájárulását a fegyvernyugvás elérésének folyamatához, és fenntartja a jogát, hogy fellépjen a biztonságával szembeni bármilyen fenyegetés ellen" – emelte ki a miniszterelnöki hivatal közleményében.

Benjámin Netanjahu miniszterelnök felsorolta az okokat, melyek miatt a tűzszünet mellett döntött, beleértve a "fegyverzet érkezésének késedelmét, amely hamarosan megoldódik", de nem szólította fel az Izrael északi részén élőket, hogy térjenek vissza otthonaikba.

A fegyverszüneti megállapodásban tizenhárom pont szerepel: 1. A Hezbollah és más libanoni fegyveres csoport nem hajt végre támadó akciót Izrael ellen. 2. Izrael sem hajt végre támadó katonai lépést libanoni célpontok ellen földön, levegőben és a tengeren. 3. Izrael és Libanon elismeri az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701. számú határozatának jelentőségét.

4. Ezek a kötelezettségvállalások nem zárják ki Izrael és Libanon önvédelemhez való jogának gyakorlását. 5. Dél-Libanonban csak a hivatalos libanoni biztonsági erők és hadsereg lesz fegyveres szervezet, amely fegyvert hordhat vagy haderőt működtethet.

6. Fegyverek vagy fegyverekkel kapcsolatos anyagok Libanonban történő értékesítése, szállítása és gyártása a libanoni kormány felügyelete és ellenőrzése alatt áll. 7. Le kell szerelni minden, fegyverek és fegyverekhez kapcsolódó anyagok gyártását végző, nem engedélyezett létesítményt.

8. Felszámolnak minden, a kötelezettségnek nem megfelelő katonai infrastruktúrát és bázist, és elkoboznak minden engedély nélküli fegyvert. 9. Létrehoznak egy Izrael és Libanon számára elfogadható bizottságot, amely felügyeli és segíti ezen kötelezettségvállalások teljesítését.

10. Izrael és Libanon jelentést nyújt be ennek a bizottságnak és az UNIFIL (ENSZ békefenntartó) haderőnek ezen kötelezettségvállalások esetleges megsértéséről. 11. Libanon hivatalos biztonsági és katonai erőket telepít a határ mentére, és a Dél-Libanont elkülönítő vonal átkelőhelyeihez a rendezési terv szerint.

12. Izrael 60 napon belül fokozatosan visszavonul a kék vonaltól délre. 13. Az Egyesült Államok előmozdítja a közvetett tárgyalásokat Izrael és Libanon között egy elismert szárazföldi határ kijelölése érdekében.

A megállapodás hatvannapos tűzszünetet határoz meg Izrael és Libanon között, mely időszak alatt a Hezbollahnak teljes egészében ki kell vonulnia az izraeli határ térségéből a Litani folyótól északra, s a libanoni hadsereg fokozatosan felsorakozik Dél-Libanonban az izraeli hadsereg (IDF) fokozatos kivonulásával egy időben.

Az egyezmény az Egyesült Államok vezetésével nemzetközi felügyelet alatt áll. Az ideiglenes megállapodás később véglegessé válik, és az Izrael és Libanon közötti szárazföldi határ kijelöléséről szóló tárgyalások alapját fogja képezni.

Izraeli követelésre a megállapodásnak melléklete egy amerikai garancialevél, miszerint Izraelnek joga lesz fellépni Libanonban az egyezmény megsértése esetén.

Címlapról ajánljuk
Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

Magyarics Tamás: nagy tankerhajóként fordul az Egyesült Államok az új nemzetbiztonsági stratégiával

A nyugati félteke védelme nagyobb hangsúlyt kapott az Egyesült Államok nemzetbiztonsági stratégiájában, mint korábban – erről is részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora. Sorra vette Washington terveit a nagy óceáni átjáróknál, megvilágította a Kínát, Grönlandot, Venezuelát érintő amerikai célok hátterét.

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.19. péntek, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Megforgatták a forintot, megjött a fordulat is

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon. Végül erősödéssel állt meg az árfolyam.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×