Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje, miközben a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei körbe veszik a Pennsylvania állambeli Butlerben rendezett kampánygyűlésen 2024. július 13-án. A rendezvényen Trump beszéde közben lövések dördültek, a politikus a jobb fülén megsérült, de védőgyűrűben a saját lábán hagyta el a pódiumot. A támadásban egy néző azonnal meghalt, miután fejbe lőtték, ketten pedig  életveszélyesen megsebesültek. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump elleni gyilkossági kísérletként kezeli az ügyet. A támadóval a helyszínen végeztek a hatóságok.
Nyitókép: MTI/AP/Gene J. Puskar

Trump-merénylet: megvan, ki hibázott, miben és hol

Az elnökjelölt kampánystábja már régebb óta elégedetlen volt azzal, ahogyan védik, illetve nem védik Donald Trumpot.

Hibát követett el az amerikai Titkosszolgálat (Secret Service) a Donald Trump elleni merénylet kapcsán - írja a Portfolio a hatósági nyilatkozatot megjelentető CBS Newsra hivatkozva.

A hiba az volt, hogy a szervezet nem tett meg minden szükséges óvintézkedést a politikus biztonságának biztosítása érdekében ott, ahol rálőttek.

Anthony Guglielmi titkosszolgálati szóvivő szerint "különleges egységek és erőforrások" bevetésével ilyen nem történhetett volna meg, hogy rálőnek az amerikai elnökre, volt elnökre vagy elnökjelöltre. Továbbá a helyi partnereket is bevonhatták volna "specializált funkciók" betöltéséhez, ami azt jelenti, hogy nem szántak kellő energiát a védelemre, és a helyiekkel sem konzultáltak erről.

Források szerint Donald Trump kampánystábja régebb óta elégedetlen az elnökjelölt állami védelmével.

Kimberly Cheatle-t, a Titkosszolgálat vezetőjét épp július 22-én, hétfőn hallgatják meg a Kongresszusban a témában.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×