Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Donald Trump volt amerikai elnök, a Republikánus Párt elnökjelöltje, miközben a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei körbe veszik a Pennsylvania állambeli Butlerben rendezett kampánygyűlésen 2024. július 13-án. A rendezvényen Trump beszéde közben lövések dördültek, a politikus a jobb fülén megsérült, de védőgyűrűben a saját lábán hagyta el a pódiumot. A támadásban egy néző azonnal meghalt, miután fejbe lőtték, ketten pedig  életveszélyesen megsebesültek. A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Trump elleni gyilkossági kísérletként kezeli az ügyet. A támadóval a helyszínen végeztek a hatóságok.
Nyitókép: MTI/AP/Gene J. Puskar

Trump-merénylet: megvan, ki hibázott, miben és hol

Az elnökjelölt kampánystábja már régebb óta elégedetlen volt azzal, ahogyan védik, illetve nem védik Donald Trumpot.

Hibát követett el az amerikai Titkosszolgálat (Secret Service) a Donald Trump elleni merénylet kapcsán - írja a Portfolio a hatósági nyilatkozatot megjelentető CBS Newsra hivatkozva.

A hiba az volt, hogy a szervezet nem tett meg minden szükséges óvintézkedést a politikus biztonságának biztosítása érdekében ott, ahol rálőttek.

Anthony Guglielmi titkosszolgálati szóvivő szerint "különleges egységek és erőforrások" bevetésével ilyen nem történhetett volna meg, hogy rálőnek az amerikai elnökre, volt elnökre vagy elnökjelöltre. Továbbá a helyi partnereket is bevonhatták volna "specializált funkciók" betöltéséhez, ami azt jelenti, hogy nem szántak kellő energiát a védelemre, és a helyiekkel sem konzultáltak erről.

Források szerint Donald Trump kampánystábja régebb óta elégedetlen az elnökjelölt állami védelmével.

Kimberly Cheatle-t, a Titkosszolgálat vezetőjét épp július 22-én, hétfőn hallgatják meg a Kongresszusban a témában.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×