A német parlament a múlt hét közepén a kormánypártok többségével utasította el immár másodszor a Taurusok szállítására vonatkozó, hónapok óta hangoztatott ukrán kérést. Az elutasítás fő szószólója Olaf Scholz kancellár, aki mind az ellenzéki konzervatívok, mind a szoros szövetséges Párizs és London erre vonatkozó sürgetései ellenére tántoríthatatlan. Fő érve az, hogy az 500 kilométer hatótávolságú, ukrán területről akár Moszkvát is elérni képes Taurusok szállításával Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba.

A kiszivárgott és a médiában felkapott információk szerint a múlt hét végi titkos védelmi bizottsági ülésen a jelenlévőket, köztük számos kormányzati, illetve magas beosztású tartományi képviselőt Carsten Breuer, a Bundeswehr főfelügyelője tájékoztatta a Taurus rakéták működéséről, kezelésének, alkalmazásának, célba juttatásának nehézségeiről. Utalt a többi között arra, hogy a cirkálórakéták észszerű alkalmazásához óriási mennyiségű adatra van szükség.

A főfelügyelő mintegy 20 perces előadásának fő mondanivalója az volt, hogy a Taurusok Ukrajnának történő szállítása rendkívüli kockázatokkal járna Németország biztonságára. Álláspontja szerint

a német fegyveres erők hadműveleti képessége forog kockán.

Breuer előadását állítólag "megdöbbent csend" fogadta, a hallottak szinte egyértelműen Olaf Scholz elutasító érveit erősítették meg.

A t-online hírportálnak nyilatkozó egyik jelenlévő úgy fogalmazott, hogy az elhangzottak nyomán először támadtak kétségei a Taurusok szállítására vonatkozóan, és átgondolja eddigi álláspontját. A "titkos tanács" ülésén a hírek szerint 105-en vettek részt. A kancellár nem volt közöttük.

Ezzel azonban az ügy nem ért véget, a védelmi bizottság elnöke ugyanis rendkívüli módon sérelmezte, hogy mindez kiszivárgott, a szabad demokrata Marie-Agnes Strack-Zimmermann ezért levélben fordult Bärbel Bashoz, a Bundesrag szociáldemokrata elnökéhez.

A levél ugyanakkor kiszivárgott, azt a Rheinische Post című lap ismertette. Eszerint a bizottság elnöke vádemelést sürgetett az ülésen elhangzottakat kiszivárogtató ellen. A bizottsági elnök a hivatali titok, illetve a különleges titoktartási kötelezettség tiszteletben tartásának megsértésére hivatkozott. Emiatt pedig a büntetőeljárás megindításának engedélyezését kérte. Strack-Zimmermann közölte azt is, hogy az ügyben felveszi a kapcsolatot a német államügyészéggel is.

Több német portál számolt be arról is, hogy Olaf Scholz – noha a "titkos ülésen" elhangzottak az ő álláspontját erősítették meg – ugyancsak állást foglalt a történtek kapcsán.

"A titkos információk kiszivárogtatása olyasvalami, ami nem történhet meg" – hangoztatta állítólag a kancellár.

Illusztris támogatót kapott ugyanakkor elutasító álláspontjához a kancellár egyik korábbi, ugyancsak szociáldemokrata elődjétől, Gerhard Schrödertől, aki 1998 és 2005 között az SPD-ből és a Zöldek Pártjából álló koalíció élén irányította az országot, és híres volt Vlagyimir Putyinnal fenntartott barátságáról.

"Szerintem Olaf Scholz azt teszi, amit német kancellárként elvárnék tőle"

– hangsúlyozta a 80. életévét rövidesen betöltő Gerhard Schröder. Egyidejűleg védelmébe vette a kancellárt azon bírálatokkal szemben, hogy a Taurusok szállításának elutasításával Putyin kezére játszik. "Ez egyszerűen nevetséges" – jelentette ki.

Az egykori kancellár szerint Németországnak és Franciaországnak össze kellene fognia az ukrajnai "békemegoldás" keresése érdekében.

Scholznak a Taurusok szállítását elutasító álláspontját a közelmúltban több ízben is összehasonlították Schrödernek az iraki háborúval kapcsolatos magatartásával. Akkor kancellárként Gerhard Schröder a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után korlátlan szolidaritásáról biztosította az Egyesült Államokat, a támadásokat követően 2003-ban Washington vezényletével és több szövetséges támogatásával indított iraki invázióban azonban nem volt hajlandó részt venni.