eur:
410.9
usd:
392.32
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Olaf Scholz német kancellár (k) beszédet mond a német szövetségi parlament (Bundestag) ülésén Berlinben 2022. március 23-án. Egyéb témák mellett a kancellári hivatal költségvetéséről tanácskoznak a képviselők.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Hamarabb kaphatnak állampolgárságot a menekültek, változhatnak a kitoloncolások is Németországban

Egyszerűsödik a honosítás Németországban az új állampolgársági törvény szerint. A jövőben könnyebben juthat német útlevélhez, aki hosszabb ideje él az országban, és megtarthatja külföldi útlevelét is. A Bundestag ennek szellemében az állampolgársági törvény reformja mellett döntött. A parlament illetékes bizottsága ezzel egy időben az illegális menedékkérők kitoloncolásának felgyorsításáról határozott.

A honosítással kapcsolatos név szerinti szavazáson a leadott 639 szavazatból 382 képviselő voksolt igennel, míg 234 nem szavazat érkezett. A kormánypártok, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek pártja és a liberális FDP képviselői a reform mellett, míg az ellenzéki CDU és a CSU, valamint a radikális jobboldali AfD képviselői az ellen szavaztak

A honosítás megkönnyítésének jegyében a menekültek esetében az eddigi nyolc év helyett a honosítás már öt év után lehetséges. Sőt, "különleges magatartás" esetén az állampolgárság elnyerése már három év után lehetővé válik. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy jó nyelvtudás mellett a jó iskolai, illetve kimagasló munkahelyi teljesítmény, vagy önkéntes civil szerepvállalás esetén az öt év háromra csökkenthető.

Emellett a jövőben külföldi szülők gyermekei születésükkor német állampolgárságot kapnak, ha az egyik szülő öt éve legálisan él az országban.

Az állampolgárság könnyített megszerzésének feltétele ugyanakkor az, hogy az érintett személy képes legyen saját, illetve családja megélhetési költségeinek fedezésére.

Feltétel az is, hogy a német útlevél megszerzéséhez a külföldieknek kötelezettséget kell vállalniuk az antiszemitizmus, illetve a rasszizmus minden formájának elítélésére, az alkotmányban rögzített demokratikus alapelvek tiszteletben tartására.

Nancy Faeser belügyminiszter szerint olyan korszerű állampolgársági törvényt fogadtak el, amely megfelel a kor követelményeinek. A miniszter szerint meg kell becsülni azokat az embereket, akik - mint fogalmazott - ebbe az országba jönnek, és segítik a társadalom működését.

A radikális jobboldali AfD mellett bírálták a honosítás felgyorsítását a konzervatív CDU/CSU pártszövetség vezető politikusai. Többen állást foglaltak a honosítási követelmények csökkentése ellen, és mind az öt év, de különösen a három év utáni honosítást túl gyorsnak nevezték.

Korábbi értesülések szerint az új szabályozás várhatóan áprilisban lép életbe.

Ezzel párhuzamosan a Bundestag illetékes bizottsága elfogadta a koalíció tervezetét a menekültek kitoloncolásának egyszerűsítésére, illetve felgyorsítására is. A kormány ezzel kíván reagálni a menedékkérők számának jelentős növekedésére, valamint a helyi hatóságok ezzel kapcsolatos követelésire.

Az önkormányzatok túlterheltségére hivatkozva Olaf Scholz kancellár már korábban szorgalmazta az elutasított menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását. Nancy Faeser belügyminiszter ennek nyomán terjesztett elő törvényjavaslatot a kitoloncolás felgyorsítása érdekében. A benne foglaltak szerint bővítik például a rendőrség, valamint a kitoloncolásra ítélteket ellenőrző hatóságok jogköreit. Növelik az idegenrendészeti őrizet időtartamát abból a célból, hogy az illetékes hatóságok jobbal felkészülhessenek a tényleges kitoloncolásra.

A törvény külön hangsúlyt helyez az embercsempészek kiutasításának felgyorsítására.

A belügyminisztérium adatai szerint tavaly 16 430 embert toloncoltak ki az országból, azaz 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Akkor 12 945 volt a kitoloncoltak száma. Az adatok szerint

a kiutasítás végrehajtásának szükségességét igazolja, hogy 2023-ban 31 770 esetben az elrendelt kitoloncolás sikertelen volt.

Az okok között szerepelt többek között a kitoloncolásra itélt személy eltűnése, valamint az is, hogy a célország megtagadta átvételüket.

A végleges parlamenti szavazás erről februárban várható.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×