eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
20 January 2024, Hesse, Frankfurt/Main: Numerous people have gathered on the RĂśmerberg under the motto Defend democracy to demonstrate against the AfD and right-wing extremism. The participants wanted to send a signal of resistance against right-wing activities. Photo: Andreas Arnold/dpa (Photo by Andreas Arnold/picture alliance via Getty Images)
Nyitókép: Andreas Arnold/picture alliance via Getty Images

Több városban is tüntettek az AfD ellen Németország-szerte

Tízezrek vonultak utcára Németország-szerte szombaton, hogy tiltakozzanak az Alternatíva Németországért (AfD) jobboldali parlamenti párt és annak idegenellenes álláspontja ellen.

Tüntetések voltak Frankfurtban, Hannoverben, Kasselben, Dortmundban, Wuppertalban, Karlsruhéban, Nürnbergben és más városokban is. Néhányan „A fasizmus nem alternatíva” feliratú táblákkal vonultak fel. Rendőrségi jelentések szerint még az északi-tengeri Sylt-szigeten is mintegy 600 ember vonult utcára.

A tüntetéseket jórészt az váltotta ki, hogy a Correctiv című hírportál azt írta: novemberben egy Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok is megjelentek; a résztvevők egyebek között az úgynevezett visszavándorlással, vagyis a bevándorlók és a kisebbségek, köztük a német állampolgársággal is rendelkezők kiutasításával foglalkoztak. A jelentés Németország-szerte felháborodást keltett.

Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter a Funke Mediengruppenak nyilatkozva szombaton azt mondta, a potsdami találkozó a náci wannseei konferencia emlékét idézheti fel. A novemberi találkozót ugyanis a náci vezetőknek a „zsidókérdés végső megoldásáról” 1942. január 20-én Wannsee berlini városrészben megrendezett tanácskozása egykori helyszínétől alig tíz kilométerre tartották meg.

Faeser – mint mondta – nem akart egyenlőségjelet tenni a két rendezvény közé, de hangsúlyozta: „az olyan ártalmatlannak tűnő kifejezések mögött, mint a »visszavándorlás«, felsejlik az emberek etnikai származása vagy politikai nézetei miatti tömeges kiutasításnak és deportálásnak a gondolata”.

A tüntetők szombaton kifejezésre juttatták:

nem akarják, hogy az ország visszatérjen a náci múltjához.

Észak-Rajna-Vesztfáliában Hendrik Wüst (CDU) tartományi miniszterelnök köszönetet mondott a jobboldali szélsőségek elleni tüntetésen résztvevőknek, és a demokraták összefogására szólított fel. Wüst az AfD-t "veszélyes náci pártnak" bélyegezte, amely – mint mondta – nem áll a német alkotmány talaján. „Az AfD nem konzervatív párt, és pláne nem értékorientált párt” – hangsúlyozta.

Frankfurtban a rendőrség közlése szerint mintegy 35 ezren tüntettek békésen. Hannoverben, ahol Christian Wulff volt német államfő és Stephan Weil (SPD), Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke szólt a tüntetőkhöz az Operaház előtti téren, a szervezők szintén 35 ezerre tették a résztvevők számát.

A rendőrség becslései szerint Kasselben 12 ezer, Dortmundban és Wuppertalban 7-7 ezer, Karlsruhéban 20 ezer, Nürnbergben legalább 10 ezer, Halle/Saale-ban pedig mintegy 16 ezer ember gyűlt össze.

A napok óta tartó tüntetéseket Olaf Scholz kancellár is támogatta. „A jobboldali szélsőségesek támadják a demokráciánkat” – vélekedett egy pénteki nyilatkozatában.

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke az Augsburger Allgemeine című lapnak nyilatkozva ugyancsak üdvözölte a megmozdulásokat.

Thomas Haldenwang, a német nemzetbiztonsági szolgálat vezetője a Westdeutsche Zeitung című lapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy „jó lenne, ha a lakosság csendes többsége egyértelműen kiállna a szélsőségesség és az antiszemitizmus ellen”.

Vasárnapra további demonstrációkat terveznek, egyebek között Berlinben.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×