Infostart.hu
eur:
385.08
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A nigeri junta egyik támogatója az ország zászlóját tartva tüntet a főváros, Niamey francia légitámaszpontjánál 2023. augusztus 27-én. A puccsiták augusztus 26-án kétnapos határidővel kiutasították az országból Franciaország nigeri nagykövetét, Sylvain Ittét. A hatalmat július 26-án magához ragadó junta azzal vádolta meg Franciaországot, hogy fegyveres beavatkozásra készül a fogságban levő Mohamed Bazoum nigeri elnök visszahelyezése érdekében, és azt állította, hogy a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) az egykori gyarmattartó Franciaország zsoldjában áll. Az ECOWAS súlyos szankciókat rendelt el Niger ellen az államcsíny után, és azzal fenyegette meg a juntát, hogy hadsereget vet be az alkotmányos rend helyreállításáért. Franciaország 1500 katonát állomásoztat Nigerben.
Nyitókép: MTI/EPA/ISSIFOU DJIBO

Nigerben tárgyaltak a magyar kormány képviselői, mert megnyílt egy illegális migrációs útvonal

Magyar külügyi delegáció tárgyalt múlt héten a Száhel-övezetben fekvő Nigerben az illegális migráció és a terrorizmus elleni fellépésről. A magyar kormány ugyan nem ismeri el a puccsal hatalomra kerül afrikai kormányt, de a diplomáciai kapcsolatok nem szakadtak meg.

Tavaly nyáron katonai puccs történt az afrikai Nigerben. Az új kormányt a világ legtöbb országa, így Magyarország sem ismeri el, de a térségből Európa felé menekülők számának gyors növekedése miatt kialakuló migrációs válság megakadályozása érdekében magyar külügyi delegáció tárgyalt az országban az elmúlt héten, amelynek tagja volt Máthé László Eduárd, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Száhel-övezetért felelős különmegbízottja, miniszteri biztos is.

"Többen gondolják úgy az Európai Unión belül, hogy bár tavaly júliusban egy puccs során elmozdították az államfőt, kezdeni kell valamit Nigerrel, hiszen a szomszédunk szomszédja-elven lényegében az EU külső biztonsági övezetének szerves részét képezi" – mondta az InfoRádióban Máthé László Eduárd. Magyarázata szerint a nigeri kormányzat eltörölte az országon áthaladó emberkereskedelmet szankcionáló törvénycsomagot, ezért gyakorlatilag felszabadult az illegális migrációs útvonal Európa felé. Mint mondta, alapvetően ez motiválta a küldöttséget arra, hogy odalátogasson és felvegye velük a kapcsolatot.

Egységes európai fellépés egyelőre nem történt az ügyben, miközben a migrációs nyomás egyre növekszik.

A Száhel-övezetért felelős különmegbízott elmondta, a tavalyi adatok azt mutatják, hogy a szubszaharai térségből az unióba érkezők számában ugrásszerű volt a növekedés. Hozzátette, Niger népességrobbanáson megy keresztül, közel hétfős az egy főre jutó népességszaporulat, csakhogy az emberek ellátására nincs elég élelmiszer és víz sem. Emiatt jelent kockázatot a térség.

Máté László Eduárd szerint az aggasztó tavalyi adatok után idén tovább romolhat a helyzet, ha nem sikerül megfékezni a Száhel-övezetből induló migrációs hullámot.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Mire számíthatunk ma a tőzsdéken?

Az elmúlt napokban a geopolitikai események vpltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Pluszban zártak tegnap az amerikai tőzsdék, a chiprészvények nagyot mentek a tajvani TSMC chip bérgyártó vártnál jobb negyedéves eredményei után, de a tegnap jelentő bankrészvények (GS, MS) is 5 százalék körüli pluszban zártak. Az ázsiai tőzsdék szintén emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Az előjelek Európát tekintve is pozitívak, enyhe emelkedéssel indulhat a nap a határidős indexek állása alapján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×