eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Gabriel Attal új francia miniszterelnök (j) és elődje, Élisabeth Borne nyilatkozik a tisztség átadása után a párizsi kormányfői hivatal, a Matignon-palota udvarán 2024. január 9-én. Borne az előző nap mondott le. Attal Franciaország történetének legfiatalabb miniszterelnöke.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Emmanuel Dunand

Szakértő: saját hatalmát erősítené a francia elnök az új kormányfő kinevezésével

Gabriel Attal oktatási minisztert nevezte ki az új francia miniszterelnöknek Emmanuel Macron államfő - közölték elnöki forrásokra hivatkozva kedden a francia hírtelevíziók. Az InfoRádió által kérdezett szakértő szerint a fiatal politikus személyében régi, lojális szövetségesét emeli maga mellé a francia elnök, bízva abban, hogy ezáltal saját hatalmát is meg tudja erősíteni. Fejérdy Gergelyt, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Emmanuel Macron már a negyedik miniszterelnököt "fogyasztja" második francia elnöki mandátuma idején; Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója ennek kapcsán az InfoRádióban arra hívta fel a figyelmet, hogy az előző kormányfő "helyzete" már tarthatatlanná válhatott az elnök szemében, mégsem gondolja, hogy nagy változás jön a kormányfőcserével.

"A problémája a macroni rendszernek különösen 2022 óta, hogy nincs többsége a Nemzetgyűlésben, és ez komoly problémát okoz a politikai irány meghatározása szempontjából."

Maga a poszt viszont kényes, hiszen a francia miniszterelnök egyszerre gyakorolja a végrehajtó hatalmat az elnökkel, és Macron elnök szeretné megerősíteni a saját hatalmát, ehhez viszont "szüksége van egy olyan személyre, akivel összehangoltan tud dolgozni", ugyanakkor a fiatal Gabriel Attal bár együtt járta be politikai karrierjét Emmanuel Macronnal, alkalmasabb is lehet elődjénél, Élisabeth Borne-nál.

Az új francia miniszterelnök eddig oktatási miniszterként tevékenykedett, Franciaország egyik legnépszerűbb politikusaként emlegetik. Erről szólva Fejérdy Gergely arra hívta fel a figyelmet: a népszerűség relatív, a kormánypárti politikusok közt a legnépszerűbb (41 százalék), de az élbolyhoz jobboldali politikusok tartoznak Franciaországban jelenleg.

"A népszerűségét az alapozhatja meg, hogy amikor 2023 júliusában átvette az oktatási tárcát, akkor valójában olyan dolgokat nevezett meg, amelyek korábban is nyilvánvalóak voltak, de korábban egyik miniszter sem beszélt róla; nagyon előtérbe hozta például a vallási jelképek kizárásának kérdését. De az elmúlt hat hónap nem hozott neki különösen nagy eredményt, ennyi idő alatt nem is elvárható. De legalább a problémák megnevezése miatt kivívta az emberek rokonszenvét" - ecsetelte a szakértő.

"Ifjúsági" verseny

Emmanuel Macron mindeközben szeretne jól szerepelni az EP-választásokon, és ehhez is köze lehet Fejérdy Gergely szerint a kormányfőcserének.

"Fontos számára az európai politika, szeretne fontos pozícióba kerülni, de jelen pillanatban nem úgy tűnik, hogy az ő pártja olyan jelentős esélyekkel számolhatna. Muszáj a fiatalokat bevonzani, ugyanis a Nemzeti Összefogás, vagyis Marine Le Pen pártja vezetője is egy fiatal politikus, a kettejük versenyét hozhatja a nyár" - világított rá.

Gabriel Attal egyébként élettársa az Európai Parlament macronista képviselőcsoportja férfi vezetőjének, ez tovább erősíti azt az elméletet, mely szerint a kampány fontos szerepet játszhatott a kinevezésben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×