Infostart.hu
eur:
372.66
usd:
339.54
bux:
141057.43
2026. november 20. péntek Jolán
Izraeli páncélozott harcjárművek sorakoznak a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. október 18-án. A Gázai övezetet irányító Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én többfrontos támadást indított Izrael ellen, ahol több mint 1400 ember életét vesztette. A Hamász elleni izraeli válaszcsapások több mint 2800 palesztin halálát okozták, a sebesültek száma pedig meghaladja a 12 ezret a Gázai övezetben.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Csizmazia Gábor: Joe Biden elrettentésre és időhúzásra játszhat

Jelentősen beárnyékolja Joe Biden amerikai elnök közel-keleti útját az egyik gázai kórházat ért rakétatámadás, amelyben több százan is meghalhattak. A Hamász az izraeli hadsereget, míg Izrael az Iszlám Dzsihád terrorszervezet elhibázott rakétatámadását okolja. Közben Mahmúd Abbász palesztin elnök közölte, hogy nem utazik el a Joe Biden részvételével tervezett regionális csúcstalálkozóra, majd később az annak otthont adó Jordánia törölte is a csúcsot. Kérdés, mi lehet így a találkozóból, amely egyébként is szokatlanul szerveződött az amerikai elnökök utazásait tekintve.

Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa szerint ilyen körülmények között most nehéz megmondani, milyen esély van az előrelépésre Joe Biden látogatásán. Habár az eredeti terv egy csúcstalálkozó létrehozása volt, az elsődleges cél politikai értelemben az lehetett, hogy izraeli partnerével találkozzon az amerikai elnök és kifejezze az Egyesült Államok támogatását.

"Joe Biden látogatásának másik célja az lehet – még akkor is, ha nem találkozik a jordániai, az egyiptomi, illetve a palesztin vezetőkkel –, hogy valamilyen szinten húzza az időt. Az amerikai elnök egyfelől nyíltan kijelentette, hogy nyitott a Hamász »eltörlésére«, ugyanakkor a palesztin népnek valamiféle vezetői csoportosulását mégiscsak szeretné látni, és kimondottan azt javasolta Izraelnek, hogy az ne szállja meg Gázai övezetet" – mondta Csizmazia Gábor.

Rámutatott: persze képlékenyek a körülmények, de nem jellemző, hogy amerikai vezető ilyen rövid határidőn belül elutazzon valamilyen térségbe – ez is arra utalhat, hogy

ezzel is húzza az időt és szeretné visszatartani Izraelt az inváziótól.

Ugyanakkor az is fontos a szakértő szerint, hogy a látogatással párhuzamosan repülőgép-hordozó hajók jelentek meg a térségben, és az amerikai katonai erők jelentős ütőképessége az elrettentést is hivatott szolgálni kimondottan a Hezbollahhal és Iránnal szemben.

Az Egyesült Államok álláspontja Csizmazia Gábor szerint abban a tekintetben ismert, hogy inkább Izraelt támogatja a konfliktusban.

"Azért mondom, hogy inkább, mert a politikai tényező okoz némi bizonytalanságot. Az Izraelt támogató politikai erők az Egyesült Államokban is attól tartanak, hogy – láthattuk az elmúlt napok tüntetéset – előbb-utóbb eljut arra a pontra a Biden-adminisztráció vagy pedig az amerikai közvélemény, hogy relativizálja az elmúlt egy-másfél hét történéseit. Ezek a vélemények arra akarnak rávilágítani, hogy itt minden civil áldozat tagédia. Ilyen szempontból ez igaz is, csak ez bizonytalanságot okoz az amerikai álláspontot illetően, hogy tulajdonképpen mit enged meg Izraelnek.

A kulcskérdés itt az lesz, hogy szállítja-e majd a fegyvert Izrael számára az Egyesült Államok.

Ez egyelőre megtörtént, és a Kongresszusban is megszavazták, még úgy is, hogy most nincs az alsóháznak házelnöke" – utalt az elnökválasztó folyamat elhúzódása okozta "küszködésre" a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa.

Mind az amerikai kormány, mind a Kongresszus részéről voltak már egyébként kezdeményezések arra, hogy felgyorsítsák az Izraelnek juttatott amerikai katonai támogatást. Csizmazia Gábor szerint pillanatnyilag a kérdés az, hogy maga a kormány, tehát a végrehajtó hatalom "mennyire ad majd szabad kezet" Izraelnek, esetleg előbb vagy utóbb különböző korlátozó vagy elítélő nyilatkozatokat tesz-e Izrael tevékenységével kapcsolatban.

Az Egyesült Államoknak most két konfliktussal is foglalkoznia kell, és politikai értelemben a közel-keleti némileg eltereli a figyelmet az orosz–ukrán háborúról, amellyel kapcsolatos figyelem amúgy is lankadt már némileg az USA-ban. Katonai értelemben azonban más a helyzet.

"Ha Izraelt még jobban elkezdi támogatni az Egyesült Államok katonai eszközökkel és képességekkel, az nem jelenti azt, hogy Ukrajnát ne tudná támogatni, amit Joe Biden nyíltan ki is mondott egy interjúban. Ennek az az oka, hogy más jellegű képességeket kell adni, illetve

Izraelnek sokkal nagyobb támogatás van a Kongresszusban, mint Ukrajnának.

Utóbbit is támogatják a politikusok, de az alsóházban több republikánus is van, aki csökkentené vagy legalábbis korlátozná az Ukrajnának szánt támogatást. Izrael esetében ilyen nincs, az oda történő szállítások korlátozását hangoztató képviselők nagyon nagy kisebbségben vannak a Kongresszusban" – mondta Csizmazia Gábor.

Adott esetben a közel-keleti konfliktus az elnökválasztási kampányban is megjelenhet a szakértő szerint (általában ilyen témák nem szoktak fajsúlyosak lenni, de a most kibontakozó humanitárius katasztrófa és az eddigi tragédiák fényében előtérbe került). A republikánus oldalon néhány jelöltet már megkérdeztek az álláspontjáról, és ezen az oldalon következetes vélemény van kibontakozóban az eddigi megszólalások alapján. Itt Ron DeSantis floridai kormányzót, Nikki Haley volt dél-karolinai kormányzót, Donald Trump volt elnököt említette a szakértő.

"Olyan szintű kérdések is voltak, hogy például adott esetben támogatnák-e Palesztinából érkező menekülők befogadását az Egyesült Államokba. Erre markáns válaszok jöttek a republikánus politikusoktól, amelyek szerint

nem támogatnák, mert akkor importálnák a konfliktust az Egyesült Államokba társadalmi szempontból is"

– idézte fel.

Hozzátette: ha Joe Biden elnök a mostani úttal el tudja érni az amerikai célt, vagyis azt, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus a Hezbollah vagy Irán irányába, akkor külpolitikai győzelmet tud felmutatni, illetve azzal, hogy ilyen konfliktuszónába látogat – ahogy azt tette tavaly Kijevbe –, a saját magáról kialakított képet tudja árnyalni. Csizmazia Gábor hangsúlyozta azonban, hogy most nem a politikai szempontok jelentik a fő megfontolást. Ha azonban elhúzódik és eszkalálódik a konfliktus, akkor az biztosan meg fog jelenni az elnökválasztási kampányban, ami önmagában is szembetűnő fejlemény, mert a külpolitika ott nem nagyon szokott "előjönni".

(A nyitóképen: Izraeli páncélozott harcjárművek sorakoznak a Gázai övezet határának térségében, Dél-Izraelben 2023. október 18-án.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A bankok és a biztosítók már használják az AI-t emberi munkaerő helyett, de a kereskedelem is lépett

A mesterséges intelligenciát használó cégek csaknem harmada számít arra, hogy a technológiával munkaerőt válthat ki; a GKI felmérésében tavaly még nagyjából minden ötödik ilyen vállalat számolt ezzel. Molnár László, a GKI vezető kutatója az InfoRádió megkeresésére arról is beszélt, milyen munkát vehet át a technológia, és mit jelenthet ez a dolgozóknak.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Mindenki az Anthropic tőzsdei szárnyalását figyeli, közben jó nagy esés van a tőzsdéken

Mindenki az Anthropic tőzsdei szárnyalását figyeli, közben jó nagy esés van a tőzsdéken

Tőzsdetörténelmi nap volt tegnap, ugyanis csütörtökön ment tőzsdére az Anthropic, akkora forrásbevonást produkálva, ami korábban soha nem volt. Ráadásul a cég rögtön az egyik legnagyobb is lett a világon a tőzsdén jegyzett vállalatok között. Közben viszont folytatódik a mesterséges intelligencia sztorik lejtmenete, amik az egész tőzsdét magukkal húzzák. Tegnap az amerikai részvénypiacon is nagy esés volt, rossz hangulat pedig átragadt ma reggel Ázsiára és Európára is. Egyelőre nincs még vége az esésnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×