Infostart.hu
eur:
390.55
usd:
337.86
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Caj Jing-ven tajvani elnök sajtótájékoztatót tart a kiadatási egyezmény ellen tartott hongkongi tiltakozásokkal kapcsolatban Tajpejben 2019. június 13-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritchie B. Tongo

Tajvan elnöke szerint a háború nem opció

A világnak és Tajvannak is az az érdeke, hogy fennmaradjon a béke és a stabilitás – mondta Caj Jing-ven tajvani elnök szombaton Tajpejben, hét évvel hivatalba lépése után.

Az elmúlt időszakban fokozódtak az aggodalmak, hogy Peking megkísérelheti erőszakkal elfoglalni Tajvant. Kína saját területeként tekint a szigetre, annak ellenére, hogy a kínai kommunisták polgárháborús győzelme, 1949 óta Tajvannak önálló kormánya van.

Caj hozzátette: Egyik fél sem változtathatja meg egyoldalúan a jelenlegi helyzetet nem békés – tette hozzá, aláhúzva: bár Tajvan kockázatokkal van körülvéve, nem célja ezek fokozása, sőt, a sziget vezetése együttműködik a demokratikus országokkal és közösségekkel a kockázatok mérséklése érdekében.

Tajvan kérdése és Kína terjeszkedő befolyása a világ hét legfejlettebb iparú országának (G7) hirosimai csúcstalálkozóján is napirenden van. Kisida Fumio japán kormányfő pénteken elmondta: az országcsoport vezetői megegyeztek, hogy békés eszközökkel keresik a tajvani kérdés megoldását.

Caj elmondta: tajvani tisztviselők tárgyalásokat folytatnak Joe Biden amerikai elnök kormányával egy 500 millió dollár értékű katonai segélyről. A támogatással kárpótolnák a szigetet a koronavírus-világjárvány miatt elmaradt fegyverszállítmányokért.

Tajvanon 2024 elején elnökválasztást tartanak, amelynek egyik központi témája a feszült viszony Pekinggel. A helyi ellenzék szerint a szavazás egyben választás a háború és a béke között.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×