Infostart.hu
eur:
390.55
usd:
337.86
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/G7 Hirosima

A G7-ek felszólította Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára

De főként Tajvant illetően üzentek.

A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében.

Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.

Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.

A G7-országok egyúttal jelezték: Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseinek „nincs jogalapjuk”, és elutasították Peking katonai terjeszkedését a térségben. A nyilatkozatban fontos mérföldkőnek és jogilag kötelező erejű döntésnek nevezték az illetékes hágai nemzetközi választottbíróság 2016-os ítéletét, amely jogellenesnek nyilvánította Kína igényeit.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magának követeli, benne olyan stratégiailag fontos és erőforrásokban gazdag területekkel, amelyekre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A G7-országok „komoly aggodalmukat” fejezték ki a térségben kialakult helyzet miatt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×