Infostart.hu
eur:
365.02
usd:
325.87
bux:
141671
2026. október 10. szombat Gedeon
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Kisida Fumio japán miniszterelnök, Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Rishi Sunak brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 háromnapos hirosimai csúcstalálkozójának második napján, 2023. május 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/G7 Hirosima

A G7-ek felszólította Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára

De főként Tajvant illetően üzentek.

A világ hét legfejlettebb iparosodott országa (G7) szombati nyilatkozatában felszólította Kínát, hogy gyakoroljon nyomást Oroszországra az ukrajnai háború befejezése és csapatai feltételek nélküli, azonnali és teljes kivonása érdekében.

Peking kelet- és dél-kínai-tengeri, valamint tajvani befolyásának kiterjesztésével kapcsolatban a G7 megjegyezte: határozottan elutasít minden egyoldalú kísérletet a status quo erőszakos megváltoztatására. Hozzátette: a Tajvani-szoros békéje és stabilitása elengedhetetlen a nemzetközi közösség biztonsága és jóléte szempontjából.

Az országcsoport biztosította Pekinget, hogy egy Kína-politikája nem változott, és továbbra is a pekingi kormányzatot tekinti Kína egyetlen legitim kormányának. Tajvan 1949 óta önálló kormányzattal rendelkezik, de a pekingi kormány Kína részének tartja a szigetet, és nem zárja ki az erőszak alkalmazását az újraegyesítés érdekében.

A G7-országok egyúttal jelezték: Kína dél-kínai-tengeri területi követeléseinek „nincs jogalapjuk”, és elutasították Peking katonai terjeszkedését a térségben. A nyilatkozatban fontos mérföldkőnek és jogilag kötelező erejű döntésnek nevezték az illetékes hágai nemzetközi választottbíróság 2016-os ítéletét, amely jogellenesnek nyilvánította Kína igényeit.

Kína szinte az egész Dél-kínai-tengert magának követeli, benne olyan stratégiailag fontos és erőforrásokban gazdag területekkel, amelyekre Indonézia, Malajzia és a Fülöp-szigetek is igényt tart. A G7-országok „komoly aggodalmukat” fejezték ki a térségben kialakult helyzet miatt.

Címlapról ajánljuk
El kéne jutnunk oda, hogy nem bolond, aki pszichológus, pszichiáter segítségét kéri – szakértők a mentális egészség napján

El kéne jutnunk oda, hogy nem bolond, aki pszichológus, pszichiáter segítségét kéri – szakértők a mentális egészség napján

Október 10-e a Mentális Egészség Világnapja. Ennek kapcsán készített felmérést a magyar fiatalok lelkiállapotáról az IDEA Intézet, az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító. A kutatás szerint minden harmadik 14 és 19 év közötti fiatal lelki problémákkal küzd, és szorongva kezdi a napját. Az NNGY szakértője az InfoRádióban arra is rámutatott, hogy bár csökken az öngyilkosságok mértéke, gyakran még mindig bolondnak tartják, aki mentális segítséget kér, ezért még a felnőttek is szégyellik ezt.

Karácsony Gergely az InfoRádió Arénájában: a jó egyezség mindig azon alapszik, hogy mind a két fél egy kicsit csalódott

A kormánnyal kötött 120 milliárd forintos támogatásról, a központosított budapesti parkolás előnyeiről, a kerületi polgármesterek elégedetlenségéről és a kormányzati támogatás nélküli budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Súlyos helyzet a magyar egészségügyben: már több mint ezer körzetben nincs elérhető orvos

Súlyos helyzet a magyar egészségügyben: már több mint ezer körzetben nincs elérhető orvos

Magyarországon egyre kritikusabb a háziorvoshiány, hiszen mára több mint ezer praxis áll üresen. Ez mintegy 1,4 millió embert érint, akiknek az alapellátását már csak helyettesítéssel tudják megoldani. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) figyelmeztetése szerint a kiöregedő orvostársadalom, az alacsony bérek, az adminisztratív túlterheltség és a kiszámíthatatlan életpálya miatt a fiatalok elkerülik a szakmát. Rendszerszintű beavatkozás nélkül a helyzet az amúgy is leterhelt kórházi és sürgősségi ellátás összeomlásához vezethet – írta meg a Világgazdaság.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×