eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A szmolenszki repülőszerencsétlenség áldozatainak tiszteletére rendezett ünnepség a varsói Powazki katonai temetőben lévő emlékműnél 2017. április 10-én. A Lech Kaczynski lengyel elnököt és feleségét, valamint 94 másik embert – köztük az állami szféra és a hadsereg több vezető személyiségét – szállító repülőgép 2010. április 10-én zuhant le az oroszországi Szmolenszk közelében, és senki sem élte túl közülük a katasztrófát.
Nyitókép: MTI/EPA/Tomasz Gzell

Az ukrajnai orosz invázió megolajozza a szmolenszki merényletgyanús tragédia perét

Az InfoRádió által megkérdezett szakértő szerint nehéz lesz vezető orosz politikusokat bevonni a 2010-es tragédia felgöngyölítésébe, ráadásul még Lengyelország sem egységes a szörnyűség megítélésében. Nem is lesz, hisz a választási kampánynak is témája.

Lech Kaczynski lengyel elnök és a fedélzeten utazó többi 95 ember elleni merénylet címén kezdeményez eljárást a 2010-es szmolenszki légi katasztrófa ügyében egy illetékes minisztériumi vizsgálóbizottság - közölte a testület elnöke, Antoni Macierewicz volt hadügyminiszter.

A bűncselekmény gyanúját megfogalmazó bizottsági jelentést az ügyészséghez nyújtják be.

"Az eljárás kiindulópontja a rendszerváltozás utáni lengyel történelem mindenképpen legtragikusabb pillanata. Anélkül, hogy ebbe részletesen belemennénk: a lengyel politikai és közéleti elit egy jelentős része életét vesztette ebben a szerencsétlenségben.

A lengyel politikát, közvélekedést a mai napig megosztja, hogy kit is terhel a felelősség.

A parlamenti albizottság már hosszú évek óta dolgozik azon, hogy megállapítsa a baleset menetét" - vázolta az InfoRádió megkeresésére Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézetének kutatásvezetője.

Jelezte, Antoni Macierewicz már a kezdetek óta az orosz titkosszolgálati, politikai elit kezét sejti a baleset hátterében, személy szerint elutasítja, hogy baleset történt volna, merényletre gyanakszik, Lengyelországban hozzá hasonlóan gondolkodnak, mások viszont nem, a kérdés mentén tehát egyfajta front alakult ki, amelynek a két oldalán a következő vélemények sorakoznak:

  1. Lengyelországot támadás érte a merénylettel
  2. szörnyű szerencsétlenségről van szó, lezártnak kell tekinteni, túl kell rajta lépni.

"Fontos megjegyezni, hogy idén ősszel Lengyelországban parlamenti választások is lesznek, így ennek a kérdésnek az újbóli előtérbe kerülése is részben kampánycélokat szolgálhat, hiszen Donald Tusk akkori miniszterelnök, jelenleg az ellenzék első számú embere, a kihívó politikus is támadás alatt áll, mondván közvetett felelősség terhelhette a gép lezuhanása miatt, mert

az ő miniszterelnöksége alatt döntöttek a régi orosz gépek üzemben tartása, javítása mellett"

- ecsetelte Dobrowiecki Péter.

A szakértő szerint a laikusok azért sem tudják eldönteni, hogy mi az igazság, mert a bizonyítékokat nem hozták nyilvánosságra, csak a bizottság összefoglaló jelentése vált ismertté, amelyben az szerepel, robbanószer nyomait mutatták ki több tucat repülőgéproncs-darabon, ez márpedig azt feltételezi, hogy még a lezuhanás előtt a gép felrobbant.

"Egy szimulációra hivatkoznak, amely alapján a repülő röppályája és becsapódási mikéntje egy előzetes robbanásra utalhat. Ugyanakkor számos szakértő vitatja is ezt az elméletet, nincs konszenzus" - folytatta.

A jelentés ügyészség elé terjesztése sem jelenti, hogy bármely "tényállás" bizonyítást nyert volna, mindössze arra volt elég, hogy megkezdődjön az eljárás megnevezett orosz vezető politikusokkal szemben.

A bizottság az eljárás megindításával egyidejűleg az államelnöknek is felhívást küldött.

"A háborúban való lengyel szerepvállalás fényében minden bizonnyal egyfajta továbblépésre mindenképpen sor kerül majd,

az elnöki hivatal is támogatni fogja a kezdeményezést valamilyen formában, ugyanakkor jelenleg nem megmondható, hogy kézzelfogható eredmény mikorra várható, illetve ha lesz, milyen hatása lesz, hiszen vezető orosz politikusok elleni vádemelésnek érvényt szerezni nem tűnik túl reális forgatókönyvnek."

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×