eur:
411.2
usd:
392.57
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az M85-ös gyorsforgalmi út Csorna közelében 2020. december 16-án. Ezen a napon birtokba vehették az autósok az autóút Sopron-kelet és Csorna-nyugat közötti szakaszát. A 153,2 milliárd forint költségvetési forrásból megvalósult beruházással 45 percre csökken a menetidő Sopron és Győr között. Az autóutat a Sopron-kelet csomópontig kétszer két sávon építették ki, középen szalagkorláttal, leállósáv nélkül. Az út koronaszélessége 24,6 méter, a tervezett sebesség óránkénti 110 kilométer.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Veszélyes változás jön az autópályákon

Megszüntetnék a leállósávokat Európa számos országában.

Az Egyesült Királyságban részben a magas költségre, részben biztonsági kockázatokra hivatkozva leállították az úgynevezett okos-autópályák bevezetését szolgáló projektet, miközben számos európai országban továbbra is ezen dolgoznak a hatóságok – írja a Totalcar.

Az úgynevezett okos-autópályák lényege, hogy a hagyományos értelemben megszüntetik a leállósávokat. Ezek helyett technikai eszközökre bízzák a lerobbant járművek felderítését és kiiktatását a forgalomból. A szakértők egy része ugyanakkor az elmúlt időszakban ezt a módszert tette felelőssé több súlyos, halálos közlekedési balesetért.

Számos nyugat-európai országban – például Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Dániában és Hollandiában – folytatják a kísérletezést az okos-autópályákkal. Technikai eszközökkel szabályozzák a forgalmat és extra közlekedési sávként is használják a leállósávokat.

Az egyik legjelentősebb kísérlet Hollandiában indult. Amikor a reggeli csúcsforgalomban minden sávban legalább 1350 autó halad át, akkor megnyílik egy csúcsforgalmi sáv a leállósáv felhasználásával.

Németországban ugyanezt az A8-as autópályán Karlsuhe és Karlsbad között – az egyik legfontosabb európai kelet-nyugati közlekedési folyosón – alkalmazzák. A németeknél az autópálya-felügyelet Stuttgartban lévő központjában kamerákkal figyelik az utakat. Mielőtt valahol megnyitnák a leállósávot a folyamatos közlekedés előtt, ellenőrzik, hogy azon nincs-e valamilyen akadály.

Az Egyesült Államokban egy 2016-ban készült felmérés szerint 14 államban több mint 30 leállósáv-használati rendszer volt érvényben. Főként a tömegközlekedési járműveknek engedték meg a közlekedést a leállósávban csúcsforgalom idején.

Az európai kontinensen készült tanulmányok azt találták, hogy az okos-autópályák pozitív hatással járnak, feltéve, hogy megfelelően alkalmazzák a módszereit. Folytatódni is fognak a kísérletek, mert az utak szűkös áteresztőkapacitását így lehet a legegyszerűbben növelni. Az európai kormányok, ha másért nem, környezetvédelmi megfontolások miatt tartózkodnak az autópályák kiszélesítésétől.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×