A konfliktus kiéleződésének első számú jele az, hogy mindkét oldalon (Egyesült Államok és Dél-Korea, illetve Észak-Korea) az elmúlt hónapok során folyamatos és rendkívül sűrű intenzitású hadgyakorlatok zajlottak – mondta az InfoRádióban Csoma Mózes korábbi szöuli nagykövet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Phenjan elsősorban nukleáris hordozóeszközöket szokott tesztelni, az ország különböző területeiről indítva, erődemonstrációként hajtva végre ezeket a kilövéseket, reagálva az amerikai–dél-koreai menetrendszerű hadgyakorlatokra.

"Itt kiemelt jelentősége van annak, hogy az országon belül különböző helyekről, illetve tengeralattjáróról, tehát az ország felségvizeiről, vagyis gyakorlatilag bárhonnan tudják indítani ezeket a rakétákat. Ezzel demonstrálják azt, hogy egy tényleges háborús konfliktus esetén nagyon komoly károkat tudnának okozni a térségben. Az legújabb hírek között ez a bizonyos víz alatti célba juttató eszköz – ami tulajdonképpen egy drón – tesztje torpedók tesztelésével járt együtt. Észak-Korea részéről állandó célkitűzés az, hogy a Koreai-félsziget megosztottságát, helyzetét próbálja első számú nemzetközi konfliktusként napirenden tartani, és ezzel próbálja elérni azt, hogy minél magasabb szinten foglalkozzanak a nagyhatalmak a kérdéssel" – mondta a szakember.

Mint arra Csoma Mózes rámutatott, Észak-Korea esetében nem lehet már hagyományos tömeghadseregről beszélni, vannak ugyanis olyan fegyvernemei a hadseregnek – például a légierő –, amelyek rendkívül elavultnak tekinthetők. Észak-Korea a 90-es évek második fele, vége óta elsősorban arra koncentrál, hogy a célba juttató eszközeit, vagyis a rakétaprogramját futtassa fel, valamint olyan elrettentő tömegpusztítófegyver-kapacitásra tegyen szert, amellyel az esetleges háborús konfliktust el tudja kerülni.

"Eddig hat alkalommal hajtott végre Észak-Korea nukleáris próbarobbantást; legutóbb 2017-ben, amikor a jelenleginél is jóval feszültebb volt a helyzet a félszigeten. Ha Phenjan még sokkal tovább akarja feszíteni a húrt, akkor

a következő lépés esetlegesen egy újabb nukleáris próbarobbantás lehet

– reméljük, hogy erre nem kerül sor" – vázolta a jövőbeli lehetőségeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa.

Amikor 2017-ben ennyire feszült volt a helyzet a félszigeten, akkor Oroszország, illetve Kína, a két hagyományos szövetséges felől is fenntartásokkal kellett szembenéznie az észak-koreai rezsimnek, illetve mindkét ország hozzájárult a szankciók, gazdasági büntetőintézkedések bevezetéséhez Észak- Koreával szemben.

"Jelenleg azonban az új hidegháborús viszonyrendszer, amibe 2022-től kezdődően belefutottunk, átrendezte a nemzetközi viszonyokat, és

most Oroszország és Kína is érdekelt Észak-Korea támogatásában.

És ne felejtsük el azt, hogy Észak-Korea alapvetően a kínai érdekszférába tartozik, Peking számára pedig a jelenlegi status quo fenntartásra első számú érdek, első számú célkitűzés" – mondta Csoma Mózes.