eur:
408.03
usd:
375.17
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
F-35B amerikai harci gépek a USS Makin Island partraszállást támogató amerikai hadihajó fedélzetén, a puszani haditengerészeti támaszponton a Szabadságpajzs fedőnevű dél-koreai-amerikai hadgyakorlat alatt, 2023. március 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Yonhap

Ez a hadgyakorlat most nem az oroszok elrettentéséről szól

Közös hadgyakorlatot kezdett Dél-Korea partjai mentén az Egyesült Államok, Japán és Dél-Korea hadereje. Ez azonban legalább annyira szól Kínának, mint a közelmúltban tesztelt észak-koreai nukleáris rakétarendszernek. Bartók Andrást, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék tanársegédjét kérdeztük.

A közös amerikai–dél-koreai–japán hadgyakorlat a tengeralattjárók elleni hadviselésre irányul. Ennek legnagyobb nehézségét az információ gyors, valós idejű megosztása jelenti a haditengerészeti hadműveleti térben – magyarázta Bartók András –, vagyis az összeghangolás begyakorlása lehet a cél. Mint ismertette, az Egyesült Államok egy repülőgéphordozóval és annak harccsoportjával, Dél-Korea egy nagyobb felszíni hajóegységgel, Japán pedig egy kifejezetten tengeralattjáró-vadászatra kialakított rombolóval vesz részt.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Észak-Korea márciusban több rakétatesztet is végrehajtott a térségben. Azzal kapcsolatban, hogy ezek összefüggésben lehetnek-e a hadgyakorlattal, illetve hogy érdekében állhat-e Phenjannak a feszültségkeltés, az NKE tanársegédje megjegyezte: szokás mondani, hogy Észak-Koreának alapvetően az az érdeke, hogy figyeljenek ré, magyarán, hogy jelen legyen a közbeszédben. Bár nem teljesen egyértelmű, Bartók András szerint elképzelhető, hogy van némi félelempercepció, hogy Észak-Korea tesztjelleggel tengeralattjáróról indított rakétát, ezért az észak-koreai tengeralattjáró-állománnyal szembeni fellépést is gyakorolhatják.

Ugyanakkor nem kizárólag Phenjan az egyetlen aktor, akinek jelentős tengeralattjáró-flottillája van a térségben, például ott van Kína is – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ráadásul az előbbi eszközparkja jóval elavultabb, korszerűtlenebb – hangkibocsátása miatt inkább csak a partvonal védelmére vagy a megbúvásra alkalmas, szemben a kínai flottillával, ami nagyobb távolságokra is bevethető és nehezebben is „megfogható”. Vagyis

az amerikai–dél-koreai–japán együttműködés a kínai tengeralattjárókkal szembeni felderítését is szolgálhatja.

Ami az oroszokat illeti, Bartók András szerint vitathatatlan, hogy nekik is van egy kisebb kontingensnyi tengeralattjáró flottillájuk a térségben, de ez általában nem meghatározó a Kelet-Kínai-, Japán- vagy Koreai-tengeren, vagyis valószínűtlen, hogy emiatt kerülne sor a mostani hadgyakorlatra.

Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet célja Kínának, akár Észak-Koreának, hogy a bő egy éve zajló orosz–ukrán háborút kihasználva – ami igencsak lekötheti az amerikai hadvezetés figyelmét –, megpróbálja a status quót megváltoztatni a csendes-óceáni térségben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomáciai Tanszék tanársegédje azt válaszolta, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy anyagi képességek szempontjából van-e zéró összegű döntés Ukrajna és Kelet-Ázsia között.

Azok az eszközök, amelyek Kína elrettentésére szolgálnak, alapvetően haditengerészeti eszközök, ezért nem gondolná, hogy a műveleti valóság – mert az Egyesült Államok bizonyos dolgokkal támogatja Ukrajnát is – jelentősen megváltozna, hiszen Kelet-Ázsiában más eszközrendszerével van jelen Amerika. Azt viszont el tudja képzelni, hogy a közvélemény belefárad az egyik oldali konfliktusba, ezért a politika nem vállal egy másik oldali konfliktust, bár jelenleg ennek sem látni jeleit. „Nem hiszem, hogy van egy olyan ok-okozati modell, ahol azt tudnánk mondani, hogy Ukrajna miatt az Egyesült Államoknak csökkent az elköteleződése Kelet-Ázsiában” – zárta gondolatait a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×