Infostart.hu
eur:
356.35
usd:
308.71
bux:
0
2026. június 11. csütörtök Barnabás
Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án, miután hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. A tíz törökországi tartományt érintő földmozgásoknak legkevesebb 284 a halottjuk és 2323 a sérültjük, a katasztrófában legalább 1710 épület összeomlott. Eddig 78 utórengést regisztráltak, amelyek közül három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os erősségű volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Deniz Tekin

Egeresi Zoltán Törökországból: "ilyen katasztrófa 30 évente egyszer fordul elő"

A földrengés által leginkább érintett területen vannak olyan létesítmények, ahová ilyenkor menekülni lehet, ott tudnak egymással találkozni a rokonok, barátok a hajnali földrengés után, a mobilokat azonban - a hatóság kéri - nem nagyon használhatják most. Most még embermentő csapatokra van a legnagyobb szükség.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb földrengése volt Törökországban a hétfő hajnali.

Az érintett kelet-törökországi tartományokban élők a további földmozgásoktól tartva igyekeztek elmenekülni az épületek közeléből - mondta az InfoRádiónak az országban, Ankarában, tehát az epicentrumtól 500 kilométerre tartózkodó Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

"A közösségi médiát azonnal ellepték a történtek beszámolói, és az állami szervek is azonnal nyilatkoztak arról, hogy mi a helyzet. Ez volt az elmúlt időszak legnagyobb földrengése" - vázolta.

A szír határ közelében lévő megyéket érintette a katasztrófa, nagyjából 6-7 megyét komolyabban, a többiben viszont csak kisebb károk jelentkeztek; Egeresi Zoltán elmondása szerint a legnagyobb rengés helyszíne egy közepesen sűrűn lakott terület, amelynek tengerpartja is van, ahol viszont az epicentrum volt, az hegyvidékes terület, kevesen laknak ott.

"Gaziantep megye azonos nevű városa viszont az ország negyedik-ötödik legnagyobb városa, ott a rengés sokkal komolyabban érintette a lakosokat. Diyarbakir is Délkelet-Törökország egyik legnagyobb városa, ott is dőltek össze épületek" - tette hozzá.

Úgy vélekedett, a török hatóságok "hozzá vannak szokva", hogy gyakori a földrengés az országban, a keleti rész pedig még érzékenyebb ebből a szempontból.

"Nem olyan régen voltam Hatayban (ez egy Szíriával határos, tengerparti megye - a szerk.), amely szintén érintett volt a földrengésben. Ott is lehetett érezni a lökéseket. Rendszeresen vannak tehát földmozgások, viszont ekkora mértékű katasztrófa 30 évente egyszer fordul elő" - folytatta.

Mivel lehet segíteni ilyenkor?

  • Mentőalakulatokkal,
  • anyagiakkal,
  • materiális segítséggel.

"Jelenleg még a károk felmérése és az embermentés zajlik, de tekintve, hogy a török külügyminisztérium segítséget kért, minden odaküldött embermentő alakulat nagyon pozitívan fog hatni a mentési munkálatokra" - jelezte.

Több tucat utórengés volt (sőt, interjúnk készülte óta még egy erős, 7,6-os rengés is volt), e mentén a hatóságok azt kérték az emberektől, hogy "a kommunikációs csatornákat hagyják nyitva, a telefont pedig ne használják beszélgetésre, csak ha valami komoly megbeszélnivaló van; SMS-ben, rövid üzenetekben kommunikáljanak".

"Mivel ráadásul ez egy földrengésveszélyes zóna, az emberek egy része azonnal elhagyta a lakását hajnalban, ám részben hegyvidékes területről van szó, az országban hideg van, esik a hó. Vannak, akik az autóikban húzták meg magukat, de egyre többen vannak a szabad ég alatt is. Ők megpróbálhatnak eljutni azokba direkt ilyen céllal létrehozott helyekre (parkok, terek), ahol védve lehetnek és megtalálhatják őket a rokonaik, barátaik. Az összedőlt, összedőlő házakból pedig most még zajlik az emberek kimentése" - húzta alá Egeresi Zoltán Ankarából.

(A nyitóképen: Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án. Eddig 78 utórengést regisztráltak, amelyek közül három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os erősségű volt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

Évente bő egymillió honosított állampolgár Európában – elemző: a krónikus munkaerőhiány az egyik fő ok

2024-ben az EU-tagállamok összesen 1,2 millió embert honosítottak: a legtöbb új állampolgárságot Németország adta ki, majd Spanyolország és Olaszor­szág következett. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádióban elmondta: bár 2025-re még nincsenek hivatalos adatok, a tendenciák alapján további növekedés várható. Részletesen beszélt arról is, hogy a nagyobb európai országok hogyan kezelik a helyzetet.

A kórházi klímákról posztolt megdöbbentő részleteket az egészségügyi miniszter

Hegedűs Zsolt közölte: jelenleg csak a helyiségek 48 százalékában megfelelő a hűtés a betegellátás biztonsága szempontjából kritikus területeken, de a kormány azonnal lépett az ügyben. Részletek a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.06.11. csütörtök, 18:00
Dénes Ferenc sportközgazdász
Dénes Tamás az InfoRádió főmunkatársa, futballtörténész és -szakíró
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×