eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án, miután hajnalban több erős földrengés rázta meg Törökország délkeleti és Szíria északi részét. A tíz törökországi tartományt érintő földmozgásoknak legkevesebb 284 a halottjuk és 2323 a sérültjük, a katasztrófában legalább 1710 épület összeomlott. Eddig 78 utórengést regisztráltak, amelyek közül három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os erősségű volt.
Nyitókép: MTI/EPA/Deniz Tekin

Egeresi Zoltán Törökországból: "ilyen katasztrófa 30 évente egyszer fordul elő"

A földrengés által leginkább érintett területen vannak olyan létesítmények, ahová ilyenkor menekülni lehet, ott tudnak egymással találkozni a rokonok, barátok a hajnali földrengés után, a mobilokat azonban - a hatóság kéri - nem nagyon használhatják most. Most még embermentő csapatokra van a legnagyobb szükség.

Az utóbbi évtizedek legsúlyosabb földrengése volt Törökországban a hétfő hajnali.

Az érintett kelet-törökországi tartományokban élők a további földmozgásoktól tartva igyekeztek elmenekülni az épületek közeléből - mondta az InfoRádiónak az országban, Ankarában, tehát az epicentrumtól 500 kilométerre tartózkodó Egeresi Zoltán Törökország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa.

"A közösségi médiát azonnal ellepték a történtek beszámolói, és az állami szervek is azonnal nyilatkoztak arról, hogy mi a helyzet. Ez volt az elmúlt időszak legnagyobb földrengése" - vázolta.

A szír határ közelében lévő megyéket érintette a katasztrófa, nagyjából 6-7 megyét komolyabban, a többiben viszont csak kisebb károk jelentkeztek; Egeresi Zoltán elmondása szerint a legnagyobb rengés helyszíne egy közepesen sűrűn lakott terület, amelynek tengerpartja is van, ahol viszont az epicentrum volt, az hegyvidékes terület, kevesen laknak ott.

"Gaziantep megye azonos nevű városa viszont az ország negyedik-ötödik legnagyobb városa, ott a rengés sokkal komolyabban érintette a lakosokat. Diyarbakir is Délkelet-Törökország egyik legnagyobb városa, ott is dőltek össze épületek" - tette hozzá.

Úgy vélekedett, a török hatóságok "hozzá vannak szokva", hogy gyakori a földrengés az országban, a keleti rész pedig még érzékenyebb ebből a szempontból.

"Nem olyan régen voltam Hatayban (ez egy Szíriával határos, tengerparti megye - a szerk.), amely szintén érintett volt a földrengésben. Ott is lehetett érezni a lökéseket. Rendszeresen vannak tehát földmozgások, viszont ekkora mértékű katasztrófa 30 évente egyszer fordul elő" - folytatta.

Mivel lehet segíteni ilyenkor?

  • Mentőalakulatokkal,
  • anyagiakkal,
  • materiális segítséggel.

"Jelenleg még a károk felmérése és az embermentés zajlik, de tekintve, hogy a török külügyminisztérium segítséget kért, minden odaküldött embermentő alakulat nagyon pozitívan fog hatni a mentési munkálatokra" - jelezte.

Több tucat utórengés volt (sőt, interjúnk készülte óta még egy erős, 7,6-os rengés is volt), e mentén a hatóságok azt kérték az emberektől, hogy "a kommunikációs csatornákat hagyják nyitva, a telefont pedig ne használják beszélgetésre, csak ha valami komoly megbeszélnivaló van; SMS-ben, rövid üzenetekben kommunikáljanak".

"Mivel ráadásul ez egy földrengésveszélyes zóna, az emberek egy része azonnal elhagyta a lakását hajnalban, ám részben hegyvidékes területről van szó, az országban hideg van, esik a hó. Vannak, akik az autóikban húzták meg magukat, de egyre többen vannak a szabad ég alatt is. Ők megpróbálhatnak eljutni azokba direkt ilyen céllal létrehozott helyekre (parkok, terek), ahol védve lehetnek és megtalálhatják őket a rokonaik, barátaik. Az összedőlt, összedőlő házakból pedig most még zajlik az emberek kimentése" - húzta alá Egeresi Zoltán Ankarából.

(A nyitóképen: Holttestet emelnek ki egy összeomlott épület romjai közül a délkelet-törökországi Diyarbakir nagyvárosban 2023. február 6-án. Eddig 78 utórengést regisztráltak, amelyek közül három haladta meg a 6-os erősséget, a legerősebb pedig 6,6-os erősségű volt.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×