Két javaslatot terjesztett elő a külügyi tárcavezetők ülésén Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós biztos: az egyik, hogy az Európai Békekeretből újabb 500 millió eurót csoportosítson át az EU az ukrajnai fegyverszállítások utólagos finanszírozására. A másik, hogy 45 mmillió euróval járuljon hozzá az EU a már zajló, ukrán katonákat kiképző misszióhoz.

A magyar álláspont szerint béke kell, mielőbb, és Budapest semmit nem támogat, ami az eszkalációhoz vezet.

"Nem támogatjuk a fegyverszállításokat, de nem akadályozzuk az EU ilyen irányú tevékenységét"

- jelentette ki Szijjártó Péter.

Elmondása szerint az Európai Bizottság dolgozik a 10. szankciós javaslatcsomagon, ami előrehaladott állapotban van már, és az uniós országok döntő többsége támogatja is. Az ülésen videón felszólaló ukrán külügyminiszter az orosz nukleáris szektor szankcióját is követelte, és a magyar politikus szerint ennek van táptalaja az uniós országok között is.

A magyar álláspont ezzel kapcsolatban változatlan: az ország energiaellátása szempontjából a nukleáris energia nélkülözhetetlen, a paksi atomerőmű a villamosenergia-termelés felét, a felhasználás harmadát biztosítja. Az új blokkok nélkül sem lenne garantálható Magyarország energiaelltásának biztonsága a következő évtizedekben. Ezért azt kérte, hogy ha lesz is szankciós csomag, abban semmilyen formában ne szerepeljen a nukleáris együttműködés Oroszországgal. Nem ismernek egyelőre konkrét javaslatot. "Soha nem fogunk elfogadni egyetlen olyan döntést, ami bármennyire is korlátozná a magyar-orosz nukleáris együttműködést, mert az a nemzeti energiaellátás biztonságát teszi kockára" - szögezte le.

Akár a hét második felében is előállhat az Európai Bizottság az új szankciós javaslattal az elhangzottak szerint.

Szijjjártó Péter kiemelte:

koncentrált, súlyos támadás zajlik a magyar közösséggel szemben Ukrajna nyugati felében.

"Magyar nemzetiségű pedagógusokat, iskolaigazgatókat rúgnak ki nagy számban, indoklás nélkül, a magyar nemzetiségi intézeteket arra kötelezik, hogy magyar nemzeti jelképeiket távolítsák el - ezek egy súlyos magyarellenes támadás jelei. Ez ellen az EU-nak is fel kell lépnie. Elfogadhatatlan, hogy ezt bárki egy kétoldalú kérdésként állítsa be. Tekintettel arra, hogy Ukrajna az EU tagjelölt országa, a nemzeti közösségek védelme és jogaik biztosítása uniós érték és uniós kötelezettség is. Arra számítottunk, hogy az Ukrajnával folytatott tagjelölti tárgyalások során javul a kisebbségek helyzete, de nem ezt történik: a kisebbségekre vonatkozó decemberi szabályozás a korábbinál is rosszabb helyzetet teremtett, ez pedig, kiegészülve a mostani támadásokkal, aggodalmakat kelt. A 2015-ben érvényes szabályozáshoz kell visszatérni" - sorolta a tárcavezető.

"Ukrajnának szüksége lesz olyan európai döntésekre, amelyek nélkülünk nem fognak megszületni. Minél több jogot vesznek el, minél tovább húzzák, hogy visszaadják ezeket a jogokat, annál nehezebb lesz Magyarországnak meghoznia ezeket a döntéseket"

- szögezte le Szijjártó Péter.

Az ülésen minderre válaszul a főképviselő elmondta: a nemzeti kisebbségek ügyére az Ukrajnával folytatott csatlakozási tárgyalásokon nagy hangsúlyt helyez, és a hamarosan következő EU-Ukrajna csúcson is fel fogja vetni ezt a kérdést.