Infostart.hu
eur:
379.66
usd:
321.61
bux:
133540.61
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k), Pekka Haavisto finn külügyminiszter (b) és Ann Linde svéd külügyminiszter sajtóértekezletet tart 2022. július 5-én, miután Finnország és Svédország aláírta a NATO-csatlakozási jegyzőkönyvet a védelmi szövetség brüsszeli székházában. Finnország és Svédország május 18-án nyújtotta be NATO-csatlakozási kérelmét a szövetséghez.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Svédország és Finnország jövőre csatlakozna a NATO-hoz, de blokkol még egy tagállam

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország az új évben hivatalosan is tagja lesz a védelmi szövetségnek, de hogy pontosan mikor, azt nem tudta megmondani.

A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban kijelentette: teljes mértékben bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul.

Stoltenberg egyértelművé tette: nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást. A legkeletibb szövetséges állam mindeddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket.

A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam "terrorszervezeteket" támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK). Vannak azonban olyan vélemények is, hogy az ódzkodásban szerepet játszhat a felfüggesztett fegyverexport a NATO-partnerek részéről. Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászrepülőgép programból, miután a török kormány S-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.

Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében. Június végén már megoldódni látszott a "terrorszervezetek" állítólagos támogatásával kapcsolatos vita. Törökország azonban most úgy véli, hogy különösen Svédország részéről nem teljesültek az akkori megállapodások. Ankara egyebek mellett állítólagos terroristák kiadatását követeli.

A múlt héten Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter svéd kollégájával, Tobias Billströmmel tartott sajtóértekezleten azt mondta, hogy még csak felúton sem tartannak a megállapodások végrehajtása területén. Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.04. szerda, 18:00
Papp Bence
labdarúgóügynök, Tóth Alex képviselője
A 39 ezer milliárd dolláros amerikai rulett – Warsh terve fejre állíthatja a világot

A 39 ezer milliárd dolláros amerikai rulett – Warsh terve fejre állíthatja a világot

Kevin Warsh májusi érkezésével a Fed élére nem egyszerűen új elnök jön, hanem új rezsim jöhet. A terv elsőre paradoxon: egyszerre vágna kamatot és szűkítené drasztikusan a mérleget. De a felszín alatt egy sokkal mélyebb játszma zajlik. Mivel a jegybanki pénzcsapok (RRP) mára kiszáradtak, Warsh egyetlen esélye az amerikai államadósság finanszírozására, ha lebontja a Wall Street korlátait, és visszahozza a 2008 előtti "pénzgyártó" gépezetet. Elemzésünkben bemutatjuk a mechanizmust, ami újra elhozhatja a tőkeáttételes aranykort – vagy a következő nagy összeomlást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×