Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós
Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Nyitókép: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

Washingtonban tárgyaltak az örmények és az azeriek

Az Egyesült Államok közvetítésével egyeztetett a két kaukázusi ország külügyminisztere.

Az egyeztetés nem sokkal azután kezdődött, hogy az örmény-azeri határról újabb összecsapásokat jelentettek.

Ararat Mirzoján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminisztert amerikai kollégájuk, Antony Blinken fogadta, aki az egyeztetéseket megnyitó beszédében leszögezte: a tartós béke legbiztosabb módja a közvetlen párbeszéd.

Egyúttal üdvözölte Jereván és Baku erőfeszítéseit, "hogy maguk mögött hagyják a múltat", és hangsúlyozta, az Egyesült Államok mind Azerbajdzsánra, mind pedig Örményországra baráti országként tekint. Hozzátette azt is, hogy Washington elkötelezett támogatója a két állam közötti megbékélésnek.

A továbbiakban zárt ajtók mögött folyó megbeszélésekről egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a sajtónak azt mondta,

az egyeztetések egyelőre nem jelentenek béketárgyalást, hanem az erre irányuló további találkozókat hivatottak előkészíteni.

Bár a múlt héten Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő az oroszországi Szocsiban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös nyilatkozatban szállt síkra az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett, hétfő hajnalban ismét harcokat jelentettek a két kaukázusi ország határ menti térségéből.

Baku és Jereván kölcsönösen egymást vádolta a helyzet újbóli elmérgesedéséért,

áldozatokról azonban nem tudni.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében indult azeri offenzíva, a hat héten át tartó harcoknak több mint 6500 halálos áldozatuk volt. Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni a vidéket és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak összecsapások.

Címlapról ajánljuk

Varga G. Gábor: még egy olyat, mint az azerbajdzsáni repülőgép szerencsétlensége volt, nem engedhet meg magának a légi közlekedés

Az orosz-ukrán háború az elmúlt három és fél évben jóformán az egész világon megváltoztatta a légi közlekedést, hiszen Ukrajna felett tilos civil gépekkel repülni, Oroszország légterét pedig a kölcsönös szankciók miatt számos légitársaság nem használhatja. Ez mindent átalakított: az útvonalakat, a menetrendeket és az árakat is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

Sugárzásveszélyre figyelmeztetnek Csernobilban, puccsot szerveznek Moszkvában - Háborús híreink Ukrajnáról szombaton

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) friss jelentése szerint megrongálódott a csernobili szarkofág a februári dróntámadást követően, így nem tudja ellátni elsődleges biztosági feladatát, vagyis a sugárzás megakadályozását. Bassár el-Aszad bukott szíriai diktátor egykori hívei szervezkednek Moszkvából, a céljuk, hogy felkeléseket szítsanak az új kormány ellen, és visszaszerezzék elvesztett befolyásukat. Állítólag már 50 ezernél is több harcost számlál a mozgalom. Oroszország tengeri blokáddal válaszolhat az ukrán kikötőkből induló áruszállítmányokra az orosz tartályhajókat ért ukrán dróntámadások után. Ez az akció azonban sok veszélyt rejt: Moszkva pontosan a növekvő veszteségek miatt vonult vissz a Fekete-tengerről.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×