Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 20. szombat Rafael
Az örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala által közreadott kép egy ágyút elsütő örmény katonáról az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapásokban a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 29-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus szeptember 27-én. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Nyitókép: MTI/AP/Örmény védelmi minisztérium sajtóhivatala/PAN Photo/Sipan Gyulumyan

Washingtonban tárgyaltak az örmények és az azeriek

Az Egyesült Államok közvetítésével egyeztetett a két kaukázusi ország külügyminisztere.

Az egyeztetés nem sokkal azután kezdődött, hogy az örmény-azeri határról újabb összecsapásokat jelentettek.

Ararat Mirzoján örmény és Ceyhun Bayramov azeri külügyminisztert amerikai kollégájuk, Antony Blinken fogadta, aki az egyeztetéseket megnyitó beszédében leszögezte: a tartós béke legbiztosabb módja a közvetlen párbeszéd.

Egyúttal üdvözölte Jereván és Baku erőfeszítéseit, "hogy maguk mögött hagyják a múltat", és hangsúlyozta, az Egyesült Államok mind Azerbajdzsánra, mind pedig Örményországra baráti országként tekint. Hozzátette azt is, hogy Washington elkötelezett támogatója a két állam közötti megbékélésnek.

A továbbiakban zárt ajtók mögött folyó megbeszélésekről egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztségviselő a sajtónak azt mondta,

az egyeztetések egyelőre nem jelentenek béketárgyalást, hanem az erre irányuló további találkozókat hivatottak előkészíteni.

Bár a múlt héten Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azeri államfő az oroszországi Szocsiban, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel közös nyilatkozatban szállt síkra az örmény-azeri békeszerződés megkötése mellett, hétfő hajnalban ismét harcokat jelentettek a két kaukázusi ország határ menti térségéből.

Baku és Jereván kölcsönösen egymást vádolta a helyzet újbóli elmérgesedéséért,

áldozatokról azonban nem tudni.

Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű Hegyi-Karabah hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta gyakori fegyveres összetűzésekhez vezetett az örmény és az azeri erők között. A terület hovatartozásért folytatott első háború 1994-ben örmény győzelemmel zárult.

A térségben 2020 szeptemberében indult azeri offenzíva, a hat héten át tartó harcoknak több mint 6500 halálos áldozatuk volt. Baku megkísérelte fegyveres erővel visszafoglalni a vidéket és sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia. A konfliktus újabb fellángolásának orosz közvetítéssel tető alá hozott tűzszünet vetett véget akkor, de a szemben álló felek között azóta is voltak összecsapások.

Címlapról ajánljuk
Szakértő Donald Trump utódlásáról: a két háború és a megélhetési költségek határozzák meg az elnöki ciklus sikerességét

Szakértő Donald Trump utódlásáról: a két háború és a megélhetési költségek határozzák meg az elnöki ciklus sikerességét

A gazdasági növekedés és a két nagyobb nemzetközi konfliktus sikeres lezárása döntheti el Donald Trump amerikai elnök második ciklusának sikerességét – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Magyarics Tamás külpolitikai szakértő. Az ELTE emeritus professzora arról is beszélt, hogy kik lehetnek legnagyobb valószínűséggel Trump utódai.

Magyar Péter: Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott – videó

„Sulyok Tamás alkotmányos puccskísérlete elbukott. Az alkotmánybírók is kimondták, hogy vége van. Sulyok Tamásnak és Polt Péternek mennie kell” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Volt egy egyéjszakás kalandunk a piacgazdasággal. Próbálkozzunk tovább!

Volt egy egyéjszakás kalandunk a piacgazdasággal. Próbálkozzunk tovább!

Hatalmas esélyt kapott Magyarország az uniós felzárkózáshoz az április 12-ei választások után. A magyar társadalom soha nem látott mértékű felhatalmazásán túlmenően az új kormány maga mellett tudhatja a teljes tőkepiac és a világgazdaság legfontosabb szereplőinek bizalmát is. Ezek már az érdemi munka megkezdése előtt a világ egyik legerősebb devizájává tették a forintot és bő három hónap alatt két és fél százalékponttal hozták lejjebb a 10 éves államkötvényünk hozamát. Minden együtt áll tehát ahhoz, hogy komoly pozitív változások történjenek a magyar gazdaságban. Ezzel együtt azonban rengeteg feladat áll az új kormányzaton túl a gazdasági élet minden szereplője előtt is. Ezekről az esélyekről és feladatokról beszélgetünk Gyurcsik Attilával, az Accorde Befektetési Alapkezelő vezérigazgatójával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×