Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Az Axiom Space által közreadott képen a SpaceX amerikai űrkutatási magánvállalat Falcon 9-es rakétájának hajtóműből kiáramló égő gázfelhő a floridai Cape Canaveral Kennedy Űrközpontjában 2025. június 25-én. A rakétával összakapcsolt Crew Dragon személyszállító űrhajóval az Axiom 4 (Ax-4) legénysége: Kapu Tibor magyar űrhajós, valamint a lengyel Slawosz Uznanski-Wisniewski, az indiai Subhansu Sukla és az amerikai Peggy Whitson utazik a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS). Az űrhajó várhatóan június 26-án kapcsolódik az űrállomáshoz, ahol a legénység a tervek szerint 14 napot tölt majd.
Nyitókép: MTI/Axiom Space

Charles Simonyi és Peggy Whitson is Budapestre érkezik

Space Summit 2026 elnevezéssel űrkutatási konferenciát rendez a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat február 10-én. A rendezvény házigazdája Kapu Tibor, a HUNOR program űrhajósa lesz, az előadók között a magyar és a nemzetközi űrkutatás meghatározó szereplői – többek között Farkas Bertalan, Charles Simonyi, Peggy Whitson és Sławosz Uznański-Wiśniewski – is szerepelnek.

A HUN-REN közleménye szerint az egész napos szakmai rendezvény célja, hogy párbeszédet indítson Magyarország és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőbeli szerepéről az európai és globális űrkutatási ökoszisztémában.

Az eseményen a HUN-REN kutatási intézetei, támogatott kutatócsoportjai, kiemelt egyetemi partnerek és ipari szereplők közösen vizsgálják, mit jelent ma az űrkutatás. A résztvevők a világűrrel kapcsolatos tudományos és technológiai kutatások teljes spektrumát áttekintik – a csillagászattól a bolygóvédelemig, az űridőjárástól a műszerfejlesztésig –, kiemelt figyelmet fordítva azokra a fókuszterületekre, ahol Magyarország valós versenyelőnnyel rendelkezik.

A konferencia kiemelten foglalkozik egy olyan zászlóshajó kutatási program kialakításával, amely integrálja a hazai űrkutatási kompetenciákat, és lehetőséget ad a HUN-REN intézeteinek, kutatóinak, egyetemi műhelyeknek és ipari szereplőknek közös, nemzetközi léptékű projektek megvalósítására.

A meghívott előadók között van Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Nagy Klaudia Vivien, az Európai Űrügynökség (ESA) minősített űrorvosa, valamint Farkas Bertalan és Charles Simonyi is. A házigazda Kapu Tibor mellett, aki 2025-ben az Axiom-4 küldetés résztvevőjeként szerzett tapasztalatokat a Nemzetközi Űrállomáson végzett tudományos és műszaki kísérletek megvalósításáról, az eseményen részt vesz még a misszió két űrhajósa, Peggy Whitson és Sławosz Uznański-Wiśniewski is, akik saját küldetéseik tapasztalatairól, az űrkutatás gyakorlati kihívásairól és az emberes űrutazások tudományos eredményeiről számolnak be.

A rendezvény résztvevői kiemelten foglalkoznak a sikeres kutatóintézeti-egyetemi-ipari együttműködések jó gyakorlataival, elemzik Magyarország és a HUN-REN jelenlegi pozícióját az űrkutatásban.

Mint írták, Magyarország erősségei közé tartozik a magas szintű alapkutatási háttér, a speciális műszerfejlesztési kompetenciák, valamint a nemzetközi kutatási infrastruktúrákhoz és szervezetekhez való kapcsolódás. Az ESA-tagság, a nemzetközi küldetésekben való részvétel és a globális kutatási hálózatokhoz való csatlakozás kulcsszerepet játszik abban, hogy a magyar kutatók és cégek aktív formálói legyenek a jövő űrprogramjainak.

A szakmai konferencia fontos témája lesz a szakember-utánpótlás kérdése, áttekintik az egyetemi képzési programok helyzetét, a kutatói életpálya kihívásait. Kiemelték, hogy az űrkutatás sikeréhez a kutatók mellett mérnökök, szoftverfejlesztők és egyéb magas szintű szakértők széles körére is szükség van. A cél olyan képzési és karrierutak kialakítása, amelyek hosszú távon biztosítják a hazai űrkutatás humánerőforrás-bázisát.

A rendezvényen a HUN-REN öt intézménye: a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, a Wigner Fizikai Kutatóközpont, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, az Energiatudományi Kutatóközpont, valamint az Atommagkutató Intézet reprezentálja a hazai űrkutatási értékláncot, lefedve az alapkutatástól a műszerfejlesztésig terjedő spektrum jelentős részét.

A Space Summit 2026 üzenete szerint Magyarország a jövő űrkutatásának aktív formálójává kíván válni. Mint írták, a tudomány, a felsőoktatás és az ipar integrációja új innovációs láncokat hozhat létre, amelyek tudományos, gazdasági és technológiai értéket egyaránt teremtenek. „A konferencia célja, hogy tovább erősítse azokat a partnerségeket és stratégiai irányokat, amelyek hosszú távon biztosítják Magyarország látható és meghatározó jelenlétét a globális űrszektorban” – emelték ki.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×