A felmérés szerint a világszintű fejlemények aggodalommal töltik el az európaiakat, a globális jövőre a megkérdezettek 52 százaléka, az Európai Unió jövőjére 39 százaléka, saját országuk jövőjére pedig 41 százaléka tekint borúlátóan. Saját családjuk jövőjét illetően az európaiak többsége, 76 százaléka bizakodóbb.

Az EU jövőjével a magyar megkérdezettek 64 százaléka, a világ jövőjével kapcsolatban pedig 54 százalékuk derülátó. Saját hazájukkal kapcsolatban az uniós átlaggal közel azonos arányban a magyar válaszadók 57 százaléka válaszolt derűlátón. Saját és családjuk jövőjét illetően az uniós átlagnál optimistábbak (78 százalék) a magyarok.

A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatos aggályok jelentősek:

az EU határai közelében zajló konfliktusok (72 százalék), a terrorizmus (67 százalék), a nem uniós országok kibertámadásai (66 százalék), a klímaváltozás miatt súlyosbodó természeti katasztrófák (66 százalék) és az ellenőrizetlen migráció (65 százalék) nyugtalanítják az embereket. Aggodalmat kelt továbbá a dezinformáció (69 százalék), az online és offline gyűlöletbeszéd (68 százalék), a mesterséges intelligencia által létrehozott hamis tartalmak (68 százalék), a nem megfelelő adatvédelem (68 százalék) és a szabad véleménynyilvánítást fenyegető veszélyek (67 százalék).

Az Európai Unió közelében zajló konfliktusok és háborúk miatt a magyar megkérdezettek 62 százaléka fejezte ki aggodalmát, a terrorizmussal kapcsolatban 59 százalék, míg a nem uniós országokból irányított kibertámadásokkal kapcsolatban 51 százalékuk szorong. A válaszadók 62 százaléka jelezte félelmeit a dezinformáció miatt, a gyűlöletbeszéd miatt 58 százalékuk, míg a mesterséges intelligencia által generált hamis tartalmak miatt 55 százalékuk.

Az európaiak az EU erőfeszítéseinek fokozását várják védelmük biztosításáért (66 százalék), míg a magyar válaszadók körében 61 százaléka gondolja ezt így.

Uniós átlagban a megkérdezettek 89 százaléka, a magyarok 85 százaléka szerint a tagállamoknak jobban össze kellene fogniuk a biztonság szavatolása érdekében. A nemzetközi színtéren elfoglalt helyének megerősítéséhez az EU-nak elsősorban a védelemre és a biztonságra (40 százalék), a versenyképességre, a gazdaságra és az iparra (32 százalék), valamint az energetikai függetlenségre (29 százalék) kellene összpontosítania - vélik a válaszadók.

A magyarok szerint leginkább a versenyképesség, gazdaság és ipar (33 százalék), az energiafüggetlenség (32 százalék), a védelem és biztonság (31 százalék) valamint az élelmiszerbiztonság és a mezőgazdaság (27 százalék, szemben az uniós 21 százalékkal) azok a területek, ahol az EU-nak hangsúlyosabban jelen kell lennie.

A média függetlensége miatt az EU-ban a válaszadók 56 százaléka, míg Magyarországon 54 százaléka aggódik.

Az európaiak szerint az inflációval, illetve a növekvő árakkal és a megélhetési költségekkel (41 százalék) az Európai Parlamentnek is foglalkoznia kell. Ezeket a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék) követi. A megkérdezettek 28 százaléka számol életszínvonala hanyatlásával az elkövetkezendő öt évben. A magyar válaszadóknak csupán 12 százaléka számol életszínvonala romlásával, és 72 százalékuk gondolja úgy, hogy az nem fog változni. A magyar válaszadók szerint továbbá az infláció, az emelkedő árak és megélhetési költségek (45 százalék), a gazdaság és munkahelyteremtés (44 százalék, szemben az uniós 35 százalékkal), a közegészségügy (35 százalék), valamint a mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság (28 százalék, szemben az uniós 18 százalékkal) azok a területek, melyekkel az EP-nek foglalkoznia kell.

A válaszadók 52 százaléka a békét jelölte meg az Európai Parlament által leginkább védeni szükséges értékként (magyar adat 49 százalék). A demokrácia (35 százalék; magyar adat 33 százalék), a szólásszabadság (23 százalék; magyar adat 19 százalék), az emberi jogok (22 százalék; magyar adat 25 százalék) és a jogállamiság (21 százalék; magyar adat 17 százalék) védelme szintén fontos elvárás az európaiak részéről.

Magyarországon 23 százalék azok aránya, akik a szabad mozgás védelmét védendő értéknek nevezték, szemben az uniós 14 százalékkal.

Az EP felmérése - a mintegy 3 százalékos csökkenő tendencia ellenére - kedvezőnek írta le az EU és az uniós intézmények megítélését. Közölték: a megkérdezettek 49 százalékának, a magyar válaszadók 46 százalékának pozitív véleménye van az Európai Unióról, csupán 17 százalékuk vélekedett negatívan róla. Az Európai Parlamentről uniós átlagban 38 százalékban, a magyarok 39 százalékban vélekedtek pozitívan, míg 20 százalékban negatívan. Az európaiak 62 százaléka gondolja úgy, hogy hazája számára előnyös az uniós tagság. E tekintetben a magyar adat az uniós átlag alatt marad: 55 százalék gondolja előnyösnek az ország uniós tagságát.

Az EU leglelkesebb támogatói a 15 és 30 éves közötti fiatalok, akik között (58 százalék) kedvezőbb kép él az EU-ról, mint az idősebb korcsoportokban (49 százalék). A fiatalabb európaiak leginkább a tagállamok egységesebb fellépését támogatják (90 százalék), valamint az Európai Unió ehhez szükséges eszköztárának bővítését (78 százalék) és az EU határozottabb nemzetközi fellépését (87 százalék) - derült ki a felmérésből.