Infostart.hu
eur:
361.32
usd:
315.13
bux:
152927.72
2026. szeptember 22. kedd Móric
F-117 Nighthawk, lopakodó harci gép.
Nyitókép: Wikipédia,

Visszahívták a nyugdíjból a világ első lopakodó harci gépeit, nyomós okuk volt rá

Az Egyesült Államok légiereje újból használatba vette a 2008-ban kivont F-117-es lopakodókat. Különleges célra fogják őket bevetni.

A Lockheed-Martin által tervezett repülőgép új fejezetet nyitott a katonai repülés történetében. A radarhullámokat részben elnyelő, részben szétszóró kialakítás miatt az F-117-et hamar lopakodó, vagy a lokátorok számára láthatatlan masinának nevezte el a köznyelv, bár ezek egyike sem volt teljesen igaz. Ezt aztán Danyi Zoltán, az egykori jugoszláv néphadsereg magyar származású ezredese a délszláv háborúban be is bizonyította. Az általa vezetett légvédelmi egység (egy ősöreg szovjet radart használva) 1999. március 27-én lelőtte a US Airforce egyik lopakodóját.

A gép elvesztésének okait már számos szakértő taglalta – inkább idézzük fel ennek a valóban különleges repülőgépnek a dicsőségesebb szerepléseit. Az F-117-es 1983-as hadrendbe állításakor olyan rendkívüli képességekkel rendelkezett, amelyek miatt az amerikai légierő teljes hírzárlatot rendelt el. Még a gépeket repülő pilóták családtagjai sem tudhattak a Nighthawkok létezéséről.

Öt éven keresztül a nevadai sivatagban lévő titkos bázis volt a rendkívül szokatlan külsejű gépek otthona. A pilóták csak éjszaka repülhettek a gépekkel, amiket napfelkeltétől alkonyatig szigorúan örzött hangárokban rejtegettek. A közvélemény csak azután értesülhetett a létezésükről, hogy 1989 december 19-én egy katonai akció keretében az amerikai hadsereg elfogta Panama akkori vezetőjét, a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított Manuel Noriega tábornokot. A hadműveletben a szupertitkos repülők is részt vettek, méghozzá káprázatos sikerrel.

Az igazi, nagy belépő azonban mégis az 1991-es Öböl-háborúban volt. Az F-117-esek a Sivatagi Vihar hadművelet első óráiban szétbombázták a legfontosabb iraki parancsnoki és kommunikációs központokat, illetve alaposan szétzilálták a légvédelmet. Mindezt úgy, hogy teljesen észrevétlenek maradtak és veszteség nélkül hajtották végre a támadásokat, miközben Szaddám Huszein hadserege az alábbi videóban is látható, elképesztő légvédelmi zárótüzet zúdított Bagdad fölé.

A gép egyedülálló képességeit a szokatlan kialakításának és az építéséhez használt különleges anyagoknak köszönheti. A síklapokból összeállított forma szétszórta a felderítő lokátorok rádióhullámainak egy részét, a speciális külső bevonat pedig rengeteget elnyelt azokból. Így szinte alig verődtek vissza a gépről a fürkésző radarnyalábok. Viszont ez csak az akkoriban széles körben használt frekvenciákra volt igaz, és azokra is csak akkor, ha bizonyos szögben érték a repülőgépet. A régebbi radarok által alkalmazott hosszabb rádióhullámok ellenben visszaverődhettek róla. Ez volt az egyik oka annak, hogy a már említett Danyi ezredes és katonái sikert érhettek el egy öreg szovjet lokátorral.

Bár az F-117-ket még bevetették a 2003-as iraki konfliktusban is, öt évvel később mindet kivonták a hadrendből. Igaz, összesen mindössze 64 darab épült a speciális gépekből, és azokból is csupán 59 került a harcoló egységekhez, a többit különféle kísérletekhez használták.

Ez a szerep vár a most reaktivált lopakodókra is.

Az amerikai légierő a pilótáit és a légvédelem katonáit igyekszik az F-117-esekkel felkészíteni a nehezen észlelhető harci gépek elleni küzdelemre. Ugyanakkor ezek a repülők arra is megfelelnek, hogy lopakodó kialakítású cirkáló rakétákat imitáljanak a nagyobb hadgyakorlatokon, valamint az újabb radarok fejlesztésénél szintén hasznát vehetik az obsitos masináknak.

Az F-117-es egyébként – a típusjelzés ellenére – nem volt vadászgép. Nem is rendelkezett légiharc-fegyverzettel, mivel alapvetően csapásmérőnek tervezték. A fejlesztők olyan repülőgépet igyekeztek létrehozni, amelyet az ellenség alig, vagy egyáltalán nem képes felderíteni, így még a legerősebb légvédelemmel oltalmazott célpontokat is elpusztíthatja. Ezt a lopakodó képességet szolgálta a forma és a felhasznált anyagok mellett az is, hogy a támadó fegyverzetet két, belső bombakamrában hordozta.

A kéthajtóműves gép csak hangsebesség alatti tempóval repülhetett, mert csak ezt tette lehetővé a sajátos külső. Amúgy a támadó szerepkör sem igazán indokolta a nagyobb gyorsaságot. Mivel legfeljebb 5000 font (2268 kg) súlyú fegyvert tudott magával cipelni, ezért többnyire két darab egytonnás, lézervezérlésű ejtőlőszerrel indult bevetésre. Persze más, kisebb súlyú, illetve GPS-irányítású bombák és rakéták is szerepeltek az arzenáljában.

A technika azonban olyan gyorsan fejlődött, hogy a kevés számú F-117-es hamar elérte a nyugdíjkorhatárt. Néhányat ezt követően múzeumokban állítottak ki, de a többség gondosan szétszerelve pihent a nevadai Tonopah légitámaszponton. Közülük már csak pár darab repülőképes, így azokat most újra beüzemelik. Annak idején a költségek csökkentése érdekében egy sor berendezést más, nagy sorozatban gyártott harci gépekből emeltek át a Lockheed-Martin mérnökei. Így azzal valószínűleg még jó darabig nem lesz gond, hogy legyen elég pótalkatrész a gépekhez. Ugyanis, mint azt az Army Recognition megírta, a terv az, hogy 2034-ig repülni fognak a veterán lopakodók.

Címlapról ajánljuk
Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Karácsony Gergely az InfoRádióban: hamarosan kész az olimpiai koncepció

Az Alkotmánybíróság hétfői, egyhangú döntése szerint az önkormányzatokra kivetett szolidaritási hozzájárulás teljes rendszere alkotmányellenes. A döntés következményeiről, a kormánnyal jelenleg zajló tárgyalásokról és a budapesti olimpia esélyeiről is beszélt Karácsony Gergely főpolgármester az InfoRádióban.

Leszavazta a Tisza-frakció a köztársasági elnök jelöltjét a legfőbb ügyészi posztra

Magyar Péter miniszterelnök már hétfőn utalást tett arra, hogy nem biztos a frakció támogatásában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×