Infostart.hu
eur:
376.76
usd:
319.58
bux:
126039.13
2026. február 25. szerda Géza
F-117 Nighthawk, lopakodó harci gép.
Nyitókép: Wikipédia,

Visszahívták a nyugdíjból a világ első lopakodó harci gépeit, nyomós okuk volt rá

Az Egyesült Államok légiereje újból használatba vette a 2008-ban kivont F-117-es lopakodókat. Különleges célra fogják őket bevetni.

A Lockheed-Martin által tervezett repülőgép új fejezetet nyitott a katonai repülés történetében. A radarhullámokat részben elnyelő, részben szétszóró kialakítás miatt az F-117-et hamar lopakodó, vagy a lokátorok számára láthatatlan masinának nevezte el a köznyelv, bár ezek egyike sem volt teljesen igaz. Ezt aztán Danyi Zoltán, az egykori jugoszláv néphadsereg magyar származású ezredese a délszláv háborúban be is bizonyította. Az általa vezetett légvédelmi egység (egy ősöreg szovjet radart használva) 1999. március 27-én lelőtte a US Airforce egyik lopakodóját.

A gép elvesztésének okait már számos szakértő taglalta – inkább idézzük fel ennek a valóban különleges repülőgépnek a dicsőségesebb szerepléseit. Az F-117-es 1983-as hadrendbe állításakor olyan rendkívüli képességekkel rendelkezett, amelyek miatt az amerikai légierő teljes hírzárlatot rendelt el. Még a gépeket repülő pilóták családtagjai sem tudhattak a Nighthawkok létezéséről.

Öt éven keresztül a nevadai sivatagban lévő titkos bázis volt a rendkívül szokatlan külsejű gépek otthona. A pilóták csak éjszaka repülhettek a gépekkel, amiket napfelkeltétől alkonyatig szigorúan örzött hangárokban rejtegettek. A közvélemény csak azután értesülhetett a létezésükről, hogy 1989 december 19-én egy katonai akció keretében az amerikai hadsereg elfogta Panama akkori vezetőjét, a kábítószer-kereskedelemmel gyanúsított Manuel Noriega tábornokot. A hadműveletben a szupertitkos repülők is részt vettek, méghozzá káprázatos sikerrel.

Az igazi, nagy belépő azonban mégis az 1991-es Öböl-háborúban volt. Az F-117-esek a Sivatagi Vihar hadművelet első óráiban szétbombázták a legfontosabb iraki parancsnoki és kommunikációs központokat, illetve alaposan szétzilálták a légvédelmet. Mindezt úgy, hogy teljesen észrevétlenek maradtak és veszteség nélkül hajtották végre a támadásokat, miközben Szaddám Huszein hadserege az alábbi videóban is látható, elképesztő légvédelmi zárótüzet zúdított Bagdad fölé.

A gép egyedülálló képességeit a szokatlan kialakításának és az építéséhez használt különleges anyagoknak köszönheti. A síklapokból összeállított forma szétszórta a felderítő lokátorok rádióhullámainak egy részét, a speciális külső bevonat pedig rengeteget elnyelt azokból. Így szinte alig verődtek vissza a gépről a fürkésző radarnyalábok. Viszont ez csak az akkoriban széles körben használt frekvenciákra volt igaz, és azokra is csak akkor, ha bizonyos szögben érték a repülőgépet. A régebbi radarok által alkalmazott hosszabb rádióhullámok ellenben visszaverődhettek róla. Ez volt az egyik oka annak, hogy a már említett Danyi ezredes és katonái sikert érhettek el egy öreg szovjet lokátorral.

Bár az F-117-ket még bevetették a 2003-as iraki konfliktusban is, öt évvel később mindet kivonták a hadrendből. Igaz, összesen mindössze 64 darab épült a speciális gépekből, és azokból is csupán 59 került a harcoló egységekhez, a többit különféle kísérletekhez használták.

Ez a szerep vár a most reaktivált lopakodókra is.

Az amerikai légierő a pilótáit és a légvédelem katonáit igyekszik az F-117-esekkel felkészíteni a nehezen észlelhető harci gépek elleni küzdelemre. Ugyanakkor ezek a repülők arra is megfelelnek, hogy lopakodó kialakítású cirkáló rakétákat imitáljanak a nagyobb hadgyakorlatokon, valamint az újabb radarok fejlesztésénél szintén hasznát vehetik az obsitos masináknak.

Az F-117-es egyébként – a típusjelzés ellenére – nem volt vadászgép. Nem is rendelkezett légiharc-fegyverzettel, mivel alapvetően csapásmérőnek tervezték. A fejlesztők olyan repülőgépet igyekeztek létrehozni, amelyet az ellenség alig, vagy egyáltalán nem képes felderíteni, így még a legerősebb légvédelemmel oltalmazott célpontokat is elpusztíthatja. Ezt a lopakodó képességet szolgálta a forma és a felhasznált anyagok mellett az is, hogy a támadó fegyverzetet két, belső bombakamrában hordozta.

A kéthajtóműves gép csak hangsebesség alatti tempóval repülhetett, mert csak ezt tette lehetővé a sajátos külső. Amúgy a támadó szerepkör sem igazán indokolta a nagyobb gyorsaságot. Mivel legfeljebb 5000 font (2268 kg) súlyú fegyvert tudott magával cipelni, ezért többnyire két darab egytonnás, lézervezérlésű ejtőlőszerrel indult bevetésre. Persze más, kisebb súlyú, illetve GPS-irányítású bombák és rakéták is szerepeltek az arzenáljában.

A technika azonban olyan gyorsan fejlődött, hogy a kevés számú F-117-es hamar elérte a nyugdíjkorhatárt. Néhányat ezt követően múzeumokban állítottak ki, de a többség gondosan szétszerelve pihent a nevadai Tonopah légitámaszponton. Közülük már csak pár darab repülőképes, így azokat most újra beüzemelik. Annak idején a költségek csökkentése érdekében egy sor berendezést más, nagy sorozatban gyártott harci gépekből emeltek át a Lockheed-Martin mérnökei. Így azzal valószínűleg még jó darabig nem lesz gond, hogy legyen elég pótalkatrész a gépekhez. Ugyanis, mint azt az Army Recognition megírta, a terv az, hogy 2034-ig repülni fognak a veterán lopakodók.

Címlapról ajánljuk

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Eszkalációt lebegtetett be Moszkva, súlyos problémával néz szembe az orosz hadsereg – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Az orosz külső hírszerzés (SZVR) jelentése szerint az Egyesült Királyság és Franciaország atomfegyvereket készül átadni Ukrajnának. London elutasította a vádakat, mondván, Vlagyimir Putyin orosz elnök csak saját „rémtetteiről” akarja elterelni a figyelmet. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök máris atomcsapással fenyegette meg a két nyugat-európai országot. Eközben Putyin arról beszélt az FSZB vezetése előtt, hogy hírszerzési információik szerint Ukrajna a Fekete-tenger alatti gázvezetékek megtámadására készülhet. Nyugati tisztségviselők értékelése szerint az egyre súlyosabb veszteségek miatt Vlagyimir Putyin nehézségekbe ütközhet, amennyiben a következő hónapokban nagyszabású offenzívát kíván indítani Ukrajna ellen. Az orosz hadsereg veszteségei immár harmadik hónapja haladják meg az újonnan toborzott katonák számát. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×