Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel
Ferenc pápa Regina Coeli (Mennyek Királynője) imádságát hallgatják hívek a vatikáni Szent Péter téren húsvéthétfőn, 2024. április 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Fabio Frustaci

Eltűnik a nyilvánosság szeme elől Michelangelo Utolsó ítélete

Tisztítási munkák miatt felállványozták a Sixtus-kápolnát, és ezért körülbelül három hónapig nem lesz látható Michelangelo Utolsó ítélet című freskója – közölte a Vatikán.

A látogatók továbbra is a Vatikáni Múzeumon keresztül jutnak be a Sixtus-kápolnába. Májusig azonban nem lesz látható a kápolna oltárfalát díszítő freskó a maga valójában, a látogatók a freskó nagy felbontású reprodukciójában gyönyörködhetnek az állványokat elfedő vásznon - olvasható a közleményben.

Barbara Jatta, a Vatikáni Múzeum igazgatója közölte, hogy rendkívüli restaurálásról, pontosabban tisztításról van szó. Emlékeztetett, hogy utoljára 1994-ben restaurálták Michelangelo remekművét.

A Vatikánváros Kormányzósága és a Vatikáni Múzeum közös restaurátorcsapatát vezető Paolo Violini elmondta, hogy az utóbbi több mint harminc év alatt szabad szemmel nem látható, fehér színű mikronszemcsék ülepedtek le a freskón. Eltávolításukkal az Utolsó ítélet színei élénkebbek, fényesebbek lesznek.

Az 1536 és 1541 között készült freskó 180 négyzetmétert fed le, és több mint 390 alakot ábrázol.

A restaurálás a Vatikáni Múzeum műkincseinek karbantartását 1982 óta támogató mecénásszervezet finanszírozásával valósul meg.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×