A kedd esti Magyar Közlönyben megjelent egy rendelet, amelynek értelmében a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos vitákban – a veszélyhelyzeti kormányzást lehetővé tevő törvényre hivatkozva – megszűnik a jogi védelem lehetősége. Mindez visszamenőleges hatállyal lép életbe, és a már folyamatban lévő bírósági eljárásokat is megszünteti, így az önkormányzatok nem folytathatják pereiket az állammal szemben.
A rendeletben olvasható szöveg szerint „az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás célja a szerényebb iparűzési adóbevétellel rendelkező, nehezebb pénzügyi helyzetben lévő önkormányzatok támogatása. A törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya.” Azt is írják, hogy mivel az Alkotmánybíróság szerint a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel, továbbá mivel önkormányzati jogokat nem sért, szükséges a törvényben rögzített fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése.
„A szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése, elszámolása a központi költségvetés végrehajtásának technikai lebonyolítását szolgáló folyamat,
az ezzel összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs”,
illetve „ 2023–2025. években esedékessé vált szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. A perköltséget az állam viseli” – olvasható a rendeletben, amely szerdán már hatályba is lépett.
Fontos kitétel, hogy az érintett önkormányzatnak a 2025. évből a nettó finanszírozásból fennmaradt tartozását a folyamatban lévő perek megszüntetését követő 15 napon belül meg kell fizetnie, ellenkező esetben az összeget a Magyar Államkincstár a rendelet hatálybalépését követő első időpontban hatósági
átutalási megbízás benyújtásával beszedi.
Karácsony Gergely ezzel kapcsolatban szerdán úgy fogalmazott: „sok mélypontja volt már a kormányzatnak a jogállam és az alkotmányosság leépítésében az elmúlt tizenhat év során”, olyanra azonban nem emlékszik, mint ami kedden történt. A friss kormányrendelet ugyanis visszamenőleges hatállyal mondja ki, hogy
egyáltalán nem is peresíthető a fővárosi önkormányzat „kirablása”, de a „biztonság kedvéért” külön is előírja a bíróságok számára, hogy a folyamatban levő pereket meg kell szüntetni
– írta.
A főpolgármester szerint nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről abban, hogy a fővárosi önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz.
„Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – emelte ki Karácsony Gergely, úgy értékelve: „a kormány már a látszatra sem adva, direktben nekirontott a jog uralmának”.
„Remélem, hogy a bíróságok ellen tudnak tartani ennek a rombolásnak. Mert ha nem, az éppen a kormánypárti politikusok számára lesz fájdalmas.
Ennek a rendszernek is vége lesz egyszer. Azt pedig, hogy hogyan lesz vége, a joguralom keretei között vagy a jogot áthágva, azt az dönti el, hogy mire teremt precedenst a jelenlegi hatalom”
– zárta bejegyzését a főpolgármester.
Egy másik fejlemény is történt a főváros és az állam konfliktusában: mint arról az Infostart is beszámolt, Sára Botond főispán kedden bejelentette, hogy egy úgynevezett teljesítés kikényszerítése iránti eljárást fognak kezdeményezni a törvényszék előtt. Ennek az eljárásnak a keretében még egyszer utoljára felhívják a főpolgármestert és a közgyűlést, tegyen eleget törvényi kötelezettségének és a közgyűlés tagjai közül válassza meg a főpolgármester-helyettest. Ezt a pozíciót mintegy másfél éve nincs Budapestnek főpolgármester-helyettese, így törvénytelenül működik.





