Infostart.hu
eur:
361.78
usd:
312.05
bux:
131174.15
2026. május 20. szerda Bernát, Felícia
Immigrants walking before sunset
Nyitókép: Jasmin Merdan/Getty Images

Menedékkérők – fordult a kocka Németországban

A legfrissebb hivatalos kimutatás szerint a múlt évben rekordot döntött a német tartózkodás helyett mégis elsősorban az otthont választók száma. Ebből a szempontból Szíria viszi a prímet.

A vonatkozó adatokat a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) tette közzé, és a legtekintélyesebb német portálok egyik „szenzációja” volt. A hivatalnak kulcsszerepe van a menekültek regisztrálásában, és ennek keretében abban, hogy miként alakul sorsuk a fogadó országban.

Eszerint az elmúlt évben jelentősen többen döntöttek a hazatérés mellett, mint a megelőző esztendőkben. Igaz, ehhez német kormányzati támogatás is kellett, egészen konkrétan pénzügyi segély formájában. A kormány ugyanis Alexander Dobrindt belügyminiszter vezérletével fejenként 1000 euró „indulási pénzt” fizet azoknak, akik korábbi szándékaik ellenére mégis inkább a származási országukat választják, illetve – jóval kisebb számban – egy azzal lehetőleg szomszédos, harmadik ország mellett teszik le a garast.

Az adatokból kitűnt, hogy a hazatérés szempontjából magasan Szíria vezet, az az ország ahonnan Afganisztán mellett a legtöbben menekültek Németországba.

Damaszkusz első helyét ugyanakkor magyarázza az is, hogy 2024 decemberében megdőlt a Bassár el-Aszad akkori elnök vezette elnyomó rezsim. Noha az ottani belpolitikai viszonyok teljes mértékben még nem tisztázódtak, Szíria és Németország kapcsolatai jelentősen javultak.

Afganisztánnal kapcsolatban ugyanakkor szögesen más a helyzet. A 2021-ben hatalomra került tálib rezsim továbbra is szalonképtelen, ami rányomja bélyegét Kabul és Berlin viszonyára. Erre utal, hogy német kormányzati támogatással még mindig érkeznek afgán menekültek Németországba. A BAMF szerint

2025-ben összesen 16 576 menekült élt azzal a lehetőséggel, hogy a hivatal, illetve a kormány támogatásával elsősorban származási országába távozzon.

Ez azt jelentette, hogy tavaly 6218-cal több menekülttel hagyta el Németországot, mint 2024-ben.

A hivatal idézett szóvivője szerint változatlanul „erős az érdeklődés” Szíria iránt. December végéig összesen 5976 menedékkérő nyújtott be távozási kérelmet, közülük valamivel több mint 3600 már el is hagyta Németországot.

Külön érdekesség, hogy a német külügyminiszter, a konzervatív Johann Wadephul tavaly októberben tett damaszkuszi látogatása során még bírálta az ottani viszonyokat, és kétségeit fejezte ki a menekültek hazatérésének időszerűsége miatt. Emiatt éles bírálatok érték saját pártjában, a CDU-ban is.

A BAMF által ismertetett program alapján a német kormány elősegíti a menekültek önkéntes visszatérését származási vagy harmadik országokba. Ennek keretében fedezi többek között a repülőjegy-költségeket és „indulási támogatást” fizet. Ez a támogatás felnőtteknek a már említett 1000, gyermekeknek, illetve fiataloknak pedig 500 euró.

Címlapról ajánljuk
Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

Elemző: az szja-kedvezmények lökték meg a béremelkedés ütemét tavasszal

A nettó 546 ezer forintos átlagbérnél az ország harmada keres jobban, a magyarok kétharmada rosszabbul. Erre is felhívta a figyelmet a KSH legfrissebb keresetadatai mentén Hornyák József, a Portfolio elemzője, aki szerint ezért érdemes figyelni a medián bért is: az nettó 432 ezer forint, ennél a magyarok fele keres többet, a fele kevesebbet. Az éves növekmény kulcsa az adókedvezmény volt.

Donald Tusk az orosz energiafüggőségről is beszélt Magyar Péterrel a lengyelországi tárgyalásokon

Magyar Péter „barátok között van” – ezzel indította a két miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját Donald Tusk. A lengyel kormányfő jelezte: örömmel vennék, ha a következő visegrádi csúcstalálkozót Budapesten szerveznék meg. Tusk szerint Lengyelország kész együttműködni Magyarországgal, akár közös beruházásokon keresztül is, hogy a térség országai csökkenteni tudják orosz energiafüggőségüket.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Aktiválták a NATO légvédelmét, fordulat a magyar-ukrán viszonyban - Híreink az ukrán frontról szerdán

Aktiválták a NATO légvédelmét, fordulat a magyar-ukrán viszonyban - Híreink az ukrán frontról szerdán

Ukrán drónokat fogtak el Lettország légterében, légi riadót fújtak, miután a balti államon keresztül próbálta Kijev Moszkvát támadni. Az orosz csapatok elkezdték igencsak szorongatni Kosztyantynivkát: egyes ukrán térképek szerint a déli, délkeleti városrész külső területében már oroszok vannak. Hasonló helyzet kezd el kialakulni Liman térségében is. Közben Zaporizzsján csökken a nyomás: Sztyepnohirszk térségében állítólag kisebb ukrán ellenoffenzíva zajlik. A nap folyamán az új magyar kormány tárgyalásokat kezdett Ukrajnával a két ország kapcsolatainak javításáról. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×