Magyarországon nem fordult még elő Nipah-vírusfertőzés, az EU-ban sincs ismeret erről, más kérdés az, hogy valós veszélyt jelent-e a vírus; a nemzetközi sajtóban, videómegosztó portálokon azt látni, újabb világjárvány van készülőben, de Torma Albert egészségügyi veszélyhelyzeti általános helyettes országos tisztifőorvos szerint ez reálisan nem veszély ma.

„Egyetértve a már korábban nyilatkozott kutatókkal, orvosokkal, nincs reális esélye egy újabb világjárványnak. Rendkívül valószínűtlen az, hogy ez a vírus megjelenjen Európában, vagy ebből világjárvány legyen. Járványtani szempontból ez a vírus jól kezelhető” – emelte ki az InfoRádióban Torma Albert.

Kijelentette azt is, hogy ez nem egy ismeretlen vírus, Indiában is már a hetedik járványt okozza, Nyugat-Bengáliában pedig a harmadikat. De van még további tudnivaló is a vírusról, két fő genetikai vonala van:

1. malajziai,
2. bangladesi.

„Ez azért fontos, mert a korábbi nyilatkozatokban, közleményekben tulajdonképpen összemosták a kettőt, mondanak 40-70 százalékos halálozási arányt, különböző tüneteket, erről tisztán kell beszélni: a malajziai genetikai vonal az, amit 1999-ben azonosítottak. Ennek a halálozási rátája 40 százalék körül van, enyhe légúti tünetekkel jár, viszont gyors idegi, neurológiai romlás következik be, az esetek körülbelül 10 százaléka tünetmentes, és 20 százalékban epilepszia vagy különböző mozgászavarok maradnak meg maradványtünetként. De a mostani eset, az nem ez, az a bangladesi genetikai vonal, aminek a halálozási rátája olyan 70 százalék körül van; ezt 2001-ben azonosították. Nagyon erős torokfájást, influenzaszerű tüneteket okoz, nagyon súlyos tüdőgyulladásba lehet belefutni, tehát egy kicsit hasonlóak a tünetek, mint egy súlyos Covid-fertőzésnél, azonban tünetmentes betegek nem igazán fordulnak elő.”

Tisztázta azt is, hogy miért rendkívül csekély, gyakorlatilag valószínűtlen az esélye annak, hogy ebből – a bangladesi vonalból – világjárvány legyen:

• csak nagyon szoros ember-ember közötti kontaktus esetén terjed (például kórházi ápolás), másfél méterre nem megy el, mint a Covid;
• amikor lappangási időszak van (4-14 nap), tünetmentes az illető, nem fertőz, tünetesen pedig már izolálják, felderítik a kontaktjait.

De ha mégis fertőzés lesz, áll-e rendelkezésre oltóanyag? Erre Torma Albert ugyancsak azt válaszolta, hogy egyszerűen nincs reális esély a vírus itteni megjelenésére, de tény az is, hogy terápiás lehetőség nincs, csak tüneti kezelés lehetséges.

A Covid pedig rutint adott az emberiségnek abban, miként legyen úrrá nagy járványokon – jegyezte meg Torma Albert.

Tanácsként elmondta még: ha valaki turistaként látogat olyan helyre, ahol ez a vírus jelen van, ne pánikoljon, az utat elhalasztani sincs értelme, maga a vírus három módon terjed:

1. állatról emberre (gyümölcsdenevér),
2. élelmiszer eredetű átvitel (gyümölcsök, amelyekkel denevérek érintkeztek),
3. emberről emberre terjedés (testnedvekkel kell érintkezni ehhez).

Vagyis be kell tartani a higiéniai szabályokat, nem szabad mosatlan gyümölcsöt vagy ellenőrizetlen élelmiszert enni, és élő állatokkal sem ajánlott a kontaktus – hangsúlyozta.